~Ciara
Reggel arra ébredtem,hogy valami fújja az arcom.Kinyitottam a szemem,és Nathan arca csak 1 centire volt az enyémtől
-Vidd innen a szőrös arcod!-nevettem
-Majd ha kapok egy puszit!
-A tegnap csak egy bocsánatkérő volt.Tiszta lappal indulunk.
-Én teljesen tiszta vagyok.-vigyorgott
-Akkor is!
-Addig tehénkedem rajtad,ameddig nem adsz egy puszit!-jelentette ki
-Jól van te négyéves!-nevettem,és nyomtam egy cuppanós puszit,hogy nehogy megint nyafogjon
-Köszönöm!-és leszállt rólam
-És most tűnés kifele!Öltözni fogok.
-Az engem nem zavar.-nézett rám kaján mosollyal
-TÜNÉS!-rúgtam seggbe,mire ő nevetve kiment
Gyorsan felkaptam valami ruhát,és amint befejeztem,azonnal benyitott Nate
-Mi...Hogy hogy ilyen pontos voltál?
-Van kulcslyuk is.-kacsintott
-TE SZEMÉT DÖG!!-ugortam rá nevetve,de ebből csak én sülhettem ki rosszul
-Tegyél le!-utasítottam
-Nem
-Nathan!
-Nem.
-NATHAN!
-Akkor sem.
-TEGYÉL LE!!!!!!!
-A-a.
-Te akartad!-és azzal magam alá lendítettem a kezem,ezáltal erősen tökönvágtam őt
-ÁÁÁÁÁ a mogyoróim!-mondta valami átlagnál magasabb hangon,miközben lassan összerogyott
-Szívesen!És ha összekaptad magad,gyere le,mert reggeli.-hagytam ott szenvedni
Anne nem volt sehol,gondoltam valami dolga akadt.Készítettem Gofrit,és megkentem nutellával.Mmmm fincsi!
-Áu!Sssz.Uh.Ájjj!-hallottam Nath hangját,ahogyan nagy szenvedve lejött a lépcsőn.
-Jó tudni,hogy ilyen erős öklöm van.-néztem fel az evés közben
-Eléggé...De máskor lehetne hogy nem akadályozol meg a családalapításban?-ült le óvatosan mellém
-Meglátom.-kacsintottam felé
-NUTELLÁS GOFRI!!-látta meg az előtte lévő tálat,és le is támadta a végtelen gofrikat
-Látom szereted!-kuncogtam
-Imádom!-mondta tömött szájjal
-Fúúú de undorítóan eszel!-takartam el a szemem
-Éhes vagyok!
-Ne beszélj tömött pofával!-nevettem
-Bocsánat...-mondta miután lenyelte azt az ökölnyi falatot
-Köszönöm.
-És ma mit csináljunk?
-Ááááácsi!Te egész nap rajtam fogsz lógni?-néztem rá kérdőn
-Azt mondtad küzdeni kell érted.Hát azt csinálom!-vigyorgott
-Úúúú te dög inkább mossál fogat,mert mindjárt hányok tőled!-takartam el ismét a szemem,mire egy puszit éreztem az arcomon
-ROHADÉK!!!CSUPA NUTELLA AZ ARCOM!!-töröltem magam
-HÁHÁHÁHÁ!!-röhögött ördögien
-Ezt neked!-dobtam meg egy tojással,ami pont a homlokát érte
-Aú!Hát jó!ha harc,hát legyen harc!-ragadta meg a mellette lévő pulton e kethcupot,és elkezdett engem lőni
-ÓÓÓÓ te szemét!-dobtam meg paradicsommal
-Én nyerek!-öntötte rám a cukrot
-SOHA!!!-én meg a lisztet
és miután az egész konyhát felforgattuk,kirohantuk az udvarra,ahol Nath letámadott a slaggal.Aztán mind a ketten le lettünk mosva,igaz,nem pont a legjobb módon,de legalább tiszták lettünk.
-Szent Mária...-álltam meg a konyhaajtóban
-Ö...-nézett Nath is
-Hívok takarítónőt.-kezdtem pötyögni a telefonomat
-Nézünk valami filmet?-nézett bociszemekkel miután letettem a telefont
-Ok...Mit?
-Éhezők Viadala?
-Ok.Az pont megvan.
Gyorsan beraktam a filmet,majd aztán teljesen belemerültem.Amikor a közepe felé volt,éreztem hogy valami ránehezedik a vállamra.Nathan keze volt.Én levettem onnan,de aztán megint visszarakta.Így volt ez kb. 5x,majd megadtam magam.
-Végén még nekem kell küzdenem az ideg összeroppanás ellen.-mormogtam,amitől Nathan csak diadalmas fejet vágott.
Mikor vége volt a filmnek,én gyorsan felálltam az öleléséből.
-Mit ebédeljünk?-álltam meg előtte
-Menjünk el valahova.
-Nandos?
-Jó lesz.
Azonnal indultunk,de amint kiértünk a házból,Nathan a derekamra tette a kezét,mire én szúrósan néztem.Szomorú fejjel elvette a kezét,de én voltam olyan jófej,hogy belekaroltam.Az még nem jelent semmit.Zsebre vágta a kezét,a dzsekije zsebébe,és azalatt a 20 perces gyaloglás alatt jól elbeszélgettünk.
-Tényleg.Nem is tudom,hány éves vagy?-kérdezte,mikor már az ebédet falatoztuk
-16
-Tényleg?-nézett kerek szemekkel
Én pár másodpercig mozdulatlan maradtam,majd elnevettem magam
-Dehogyis!18
-Akkor jó.Csak mert egyáltalán nem nézel ki 16 évesnek.
-Tudom.Te meg...-gondolkoztam
-20
-Már?
-Na jó 3 hónap.De az semmi.
-Oh...
-Neked van valamilyen házi kedvenced?
-Ez honnan jött?-nevetett
-Megismerlek.
-Oh.Nos a családomnál van egy kutyám.Harry a neve.Neked meg nem láttam,gondolom nincs.
-Sajnos...De szeretnék egy kutyát,de Anne meg cicát...
-Ugyan az nem akadály!Kiskorukban összeszoknak,aztán nincs probléma.
-Az igaz...Várj.A lovat háziállatnak veszed?-néztem rá kérdőn
-Van lovad?-nézett kerek szemekkel
-Igen.Silver a neve.Anne lovának,mert neki is van,Zeusz a neve
-Wow!Megmutatod?
-Ö...Persze...De mióta érdekelnek a lovak?
-Szeretem őket.Csak eddig nem nagyon lehettem a közelükbe.
-Oh...Akkor amint megettük,mehetünk is.
-Ok.
Gyorsan belapátoltuk a maradékot,majd a lovarda felé vettük az irányt.
-De szép hely!-nézett körül
-Örülök hogy tetszik.
-Melyik a te lovad?
-Mutatom.*odamentünk a karámhoz* Ő ott!Az a tarka.-mutattam,majd fütyültem neki,mire odajött hozzánk
-Gyönyörű ló!-simogatta
-Nathan...
-Igen?
-Tudom hogy akarod...
-Lehet?-csillant fel a szeme
-Persze!-nevettem-Csak nem rajta.Szerintem te...*cikáztam a lovak között*-Megvan!Monster!Gyere ide!
-Mo-Monster??-nézett ijedten Nath
-Nyugi!Nagyon jámbor.
-Ok...
(Monster):
 |
| (Nathan frizu) XD |
-Viccelsz?Olyan dögös mint én!-mondta Bich please-es arcal,mire Monster egy hatalmasat nyerített-Látod?Egyetért!-vonogatta a szemöldökét
-Lefogadom még sohasem ültél lovon,szóval...
-Nem igaz!-vágott a szavamba-kiskoromba lovagoltam
-Igen?-esett le az állam
-Igen.Vagy 5 évet.
-Wow!Akkor gondolom elég jól megy.
-Eléggé.
-Akkor mit szólnál,ha kilovagolnánk egy kicsit?-kacsintottam felé
-Jöhet-kacsintott vissza
-Ok.Pucold le Monstert,és a nyergesben megtalálod a felszerelését,és kobakot is találsz ott.Én addig hozom Silvert.
-Rendben.
Nagyon jól éreztem magam.A pucolás és a nyergelés is jó hangulatba telt.
-Micsoda tér!Versenyzünk egyet?-vigyorgott rám Nath,mikor kiértünk az erdőből,a zöld füves pusztaságra.
-Miért ne?Ha egyenesen megyünk,akkor lesz majd egy sziklaszírt,és onnantól már az óceán.Ott egy külön kiálló rész,rajta egy lombos fával.Az a cél.
-Rendben.
-1...2...3!!-indítottuk meg a paripákat
Egy kis ideig fej-fej mellet haladtunk,de a vége felé Nath belehúzott,és egy fejjel ő lett az első.
-Ezaz!-emelte magasba az egyik kezét,miközben Monster egy picit ágaskodott.Gyorsan lekaptam ezt a pillanatot.Nagyon jól sikerült kép lett.Feltöltöttem a képet twitterre,és hozzá írtam:"Kezdők szerencséje!!Máskor úgyis én nyerek Sykes!"
-De szép!-ámultam el,ugyanis éppen naplemente volt,és az aranyhíd egészen a partig ért.
-Akár csak te.-mosolygott rám Nath
-Bók elfogadva.-ültem le a fűbe
-A lovak nem fognak elmenni?-ült le mellém
-Dehogy.Túlságosan elfoglalja őket a zabálás.
-Értem-nevetett
A naplemente pillanatról pillanatról szebb lett.És minden pillanatban Nate közelebb húzódott hozzám.Amíg még elég fény volt,Nath mélyen belenézett a szemembe.Tényleg más volt mint a többi fiú.Komolyan akart engem,amit tiszteltem benne.Így hát mikor egyre közelebb engedtem a fejét.S mikor már csak két centi volt köztünk,nekitámadtam az ajkainak,ás átkaroltam a nyakát.Ő magára ültetett,és ott kergettük egymás nyelvét,vagy 5 percig.Mikor elszakadtunk egymástól,nekitámasztottam a homlokom az övéhez.
-Mondtam,hogy csak engedned kell,hogy bizonyítsak.
-Igazad volt.De még nem járunk!Még nem.-nyomtam egy puszit az orrára,majd leszálltam róla.
-Chasing The Sun.-mondtam,miközben lefényképeztem a naplementét
-Mehet a WW-be-kacsintott Nath
-Tudom.De most menjünk,mert nem túl biztonságos az erdő este.
-Ok.
Gyorsan visszavágtatunk az istállóhoz,onnan meg hazavittem Natet.
-Jó volt ez a nap.ugye máskor is lesz ilyen?-nézett kutyaszemekkel
-Igen.-mosolyogtam rá
Még mindig kutyaszemeket vágott,és tudtam miért.
-Jólvan!-csücsörítettem
Tudtam hogy a kis Nathanke egy csókot akart kunyerálni.Hát engedtem neki.
-Majd még találkozunk!-köszönt el,majd becsukta maga mögött az ajtót.
Hazamentem,majd természetesen Small támadott le a kérdéseivel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése