*Nathan*
-Tom!Tom,ébredj!!-ugráltam az ágyon
-Te óriási gyerek,álljál már le!-nyögött
-Kelj fel,nekünk kell megnyerni a versenyt!-rántottam le róla a takarót
-Menj a francba!-kuporodott össze
Hát,nem volt más teendőm,mint ölbe kapni,és a tegnapi kád kihűlt vizébe dobni.
-BASSZAMEG EZ KURVAHIDEG!!-pattant ki belőle
-Jóreggelt.-mosolyogtam
-Dögölj meg.-morgolódott,majd nagy nehezen összekapta magát,és a maradék pénzt azt a taxira költöttük.
-Mégis mennyi az idő?-szálltunk be a kocsiba
-Fél hét.-néztem az órámra
-MENNYI???Minek kellet ilyen korán kelni??!!-háborodott fel
-Mert tuti hogy a másik három nyolc előtt nem nagyon ébred fel,így tuti mi nyerünk!
-Miért fontos annyira nyerni?-nyomta az arcát az üvegnek
-Csak mert-
-Költői kérdés volt!-nézett unottan
-Jólvan na.-vágtam be a durcit
Így csendben is telt az a kb. két órás utazás.De az utolsó szakaszon,na mire voltam figyelmes??
-Mi a fasz??Az ott Max??-tapadtam az üvegnek
-Mi??Hol??-furakodott mellém Tom is
-A kamion!-mutatta rá
Max könyöktámasszal az ablak mellet szunyókált,míg ki nem csúszott a keze az feje alól,és nekivágta a halántékát az üvegnek,amire persze azonnal felébredt...Majd nem sokkal később minket is ugyan azon fogadtatással vett észre.Majd utána mind a három az üvegnek nyomorodva minket bámult.
-Nem tudna sietni?-szóltam a sofőrnek
-Ígyis gyorsabban megyek a kelleténél!De maguk mégis mi a fenét néznek?-nézett hülyén a visszapillantó tükörből.
-Három marhát.-röhögött Tom
-Oh ne már ígyis izomláz van a lábamba,még erre rá is fussak?-csúsztam lejjeb az ülésen
-Ne nyafogj te kis hájas!-ütött vállba
-Te...Le...Mertél...Dagadtozni???-dőltem felé egyre közelebb
-Hát,ahogy elnézem azokat a csülköket...-méregette a lábam
-CSÜLÖK???MOST MEGHALSZ PARKER!!!-vettetem rá magam
-Hé hé fiúk,álljatok le!Majd ha megérkeztünk,elverhetitek egymást,csak ne a kocsiba!-szólt ránk a taxis
-Készülj a halálodra...-csikorgattam a fogaim
-Már alig várom.-kacsintott
-Ok fiúk meg-
-FUSS TOM!!!!-ugrottam ki a kocsiból
Természetesen nem azért mert a sofőr a pénzért kérte volna,hanem mert a fiúkat nem tudtam hol rakták ki,és egy cetlin voltak az utasítások,és az utolsónál a város közepén lévő kőoszlopra ragasztott kellet megfújni,és amelyik csapatnak a tagja fújja meg,az nyer.
-Mégis hol a park???-lihegett Tom
-Hölgyem!Hol van a város központjánál lévő park??-állítottam meg egy nőt
-Csak egyenesen kell menni,kb 3 sarok.-nézzett zavarodottan
-Így kell ezt megoldani!-néztem Tomra,majd megint sprinrt
Nehézkésen lefutottuk azt a távot,de már csak akkor volt a megerültetés,mikor láttuk hogy szemben Max Jay és Siva is az oszlop felé rohan.(És köztudottan Jay egy igazi gepárd)
-Ok Tom,adj bele mindent!!!-biztattam
Nem is kellet sok neki,máris úgy leelőzött mint a sicc.És olyan történt amire nem számítottam:Egyszerre értek oda,egyszerre tépték le,és fújták meg a dudát.
-Mos huh akkor huh mind a ketten huh nyertünk???-lihegett Siva mikor mindenki odaért
-Nagyszerű!és igen,igazad van!Mind a ketten nyertetek!-jött a műsorvezető-Köszönjük a játékot fiúk!További szép napot!-fordult sarkon
-De de de de de....-háborodott fel Max
-Fiúk...Ugye arra gondoltok amire én?-vonogattam a szemöldököm
***
-Wow Nath!Milyen jó a haverodtól hogy ezt el tudta intézni!-veregette a vállam Jay
-Onnan tuti egy ideig nem szabadul!-nevetett Max
-Na most élj túl több napot seggfej!-ordított Tom
Ugyanis elégetetten néztük a dübörgő dobozt az épp elmenő teherhajón.Majd most meglátjuk hány napot fog túlélni!
-MEEEEEEEEEEEEGJÖTTEM!-üvöltöttem
Amire semmi válasz,csak egy eléggé erős kacaj.Beléptem a nappaliba,na mit láttam?Ciara a földön fetreng a röhögéstől...Erre mit reagáljon az ember?
-Öm....-vágtam grimaszt
-Oh,szia Nath.-törölte a könnyeket
-Megtudhatnám hogy mi ennyire vicces?-dobtam le a hátizsákot
-TE!-kezdett megint röhögni
-Mi,lent van a sliccem vagy ki vagyok festve?-nézegettem magam
-Nem te hülye!-próbált lenyugodni-Az elmúlt három nap!
-Az elmúlt három-MIVAN?-néztem még hülyébben
-Azt hiszed nem vették kamerára?Akkor mi értelme lett volna??-kezdett majdnem megint röhögni
-Várj...Akkor,most...-kezdett leesni-ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓHHH NEMÁR!!!!!!-koppant egy nagyot
Ciara meg megint a földet verte a röhögéstől.
-Nagyon vicces mondhatom.-ültem le durcizva a kanapéra
-Nagyon is az!-ült le mellém-Jajjj istenem olyan hülye vagy.-dőlt a vállamra
-Köszönöm édes én is szeretlek.-rántottam fel az egyik szemöldököm
-Tudom.-nyomott egy puszit az arcomra-Kérsz kaját?-ment a konyhába
-Miazhogy!!Éhenhalok!-követtem lógó nyelvel
-Van egy kis maradék...Khm...Volt....-javította ki magát
Ugyanis mielőtt ezt elmondhatta volna,már semmilyen étel nem volt észrevehető a környezetben.
-Huh,ez már hiányzott.-dőltem le a székbe elégedetten,és a körmömmel a maradékot piszkáltam ki a fogaim közül
-Mentem fürödni.-sietett el,gondoltam nem néztem ki valami étvágygerjesztően
De én utánamentem!Megvártam míg levetkőzik,és kicsit beleéli magát a zuhanyzásba,majd én is csatlakoztam.
-Hali.-vigyorogtam
-Nathan!-fordult meg ijedten-Nem tudsz várni a sorodra?-tette csípőre a kezét
-Nem akarok várni.-nyomtam neki a falnak
-Kezdhetek félni?-harapta meg gyengéden az ajkam
-A vér is dermedjen meg benned!-dugtam le a torkán a nyelvem
A többi történelem...
*Nathan*
-Nah Tom,itt a szülővárosod!-veregettem meg a vállát
-De rég jártam erre.-nézett körbe
-Van itt valami rokonod?
-Nos,a család már elköltözött innen,de ott van a régi ház!-csillant fel a szeme
-Milyen ház?-*loading*
-Nem számít,az a lényeg hogy lesz hol aludnunk.-indult el valamerre
-És nagyon messze van?-nyögtem
-Nem,gyorsan odaérünk.-mosolygott
-Öm,Tom.Nincs másik irány?-torpantam meg
-Miért?-fordult felém
-Merthogy ottvan egy egész hadsereg fan,és nem éljük túl ha a közelükbe megyünk...-mutattam rájuk reszkető ujjal
-Öm,most hogy mondod...-kezdett máris hátrálni
-URAM ISTEN NÉZZÉTEK OTT VAN NATHAN ÉS TOM!!!!-sikította egy csaj
-FUTÁS!!!-én meg ordítottam
Az adrenalin és az imádat versenye..De úgy tűnt az adrenalin áll nyerésre.
-Csak nehogy asztmarohamot kapj nekem!
-Nem vagyok tőle messze!-néztem hátra
Töretlenül zúdultak utánunk.
-Gyere,gyorsan!-rántott be egy nagyon kis vékony utcába,ami eléggé hosszú is volt,így a végén meg tudtunk állni pihenni.
-Fú basszus...-lihegtem
-Baszod én egy évben futok ennyit!-háborodott fel
-Én meg bármelyik pillanatban megfulladhatok!-"Erre varrjál gombot!"
-Az inhalátor nincs nálad?
-Életembe egyszer volt asztmarohamom,az is jó régen,nem gondoltam hogy ilyen helyzetbe is fogok kerülni!-egyenesedtem fel
-Akkor menjünk a patikába,és váltsuk ki.-nézett komolyan
-Nem kell,megvagyok.-legyintettem
-OTT VANNAK!-hallottuk a sikítást
-Már megint!-nyögtem,majd újra rohanásnak kezdtünk
Fél városon végigkergetve ugyan,és azt letekintve hogy egyszer nagyot tanyáltunk és a térdünk gyönyörűen nézett ki,de azon kívül épségben elértünk a házhoz.
-Na jó,most utálom hogy híres vagyok!-vágtam le magam egy fotelba
-Úgyszintén.De kezdj valamit a térdeddel,így nem hagyhatod.-mosta az övét egy nedves ronggyal
Mert egy útújítás miatt estünk el,és a rengeteg törmelék megtette a hatását.Én is fogtam egy rongyot és letörölgettem,majd egy törülközőt rákötöttem és le is volt ápolva.
-Van valami kaja?-mentem a konyha felé
-Ha mázli van még valami ami jó.-vont vállat
-Nos,csak pár nasi.-nyitottam ki egy szekrényt
-Az jó.-legyintett
Oda is vittem mindent amit találtam,és egy perc alatt el is tüntettük.
-Fú ha ennek a műsornak vége tuti megverem aki belekevert minket!-morgolódott
-Segítek!-tártam ki a karjaimat
-És a többiek?Nem kéne SMS-t küldeni?-kereste a telefont-Nincs nálad?
-Nem.-tapogattam magam-Táska?-kezdtem benne kutatni
-Semmi!
-Nálam se!
-Oh,remek,kellet minket üldözni.-forgattam a szemem
-Mindegy,úgyis csak egy napot kell kibírnunk itt,utána gyorsan Livepool-ba jutnunk,és kész.De most mit csináljunk??Unatkozom!-toporgott
-Tévézünk!Úgysem tudunk mást.-kapcsoltam be unottan a tévét
És azzal el is voltunk egész nap...
*Jay*
-Wrexham.És egyben utolsó nap.-fújtam ki a levegőt
-Miért volt az a hülye kitűzés hogy minden városban egy napot kell maradni??-morgolódott Max
-Nem kéne SMS-t írni Toméknak?-Siva
-Már írtam!De semmi válasz!-Max
-És hívni?
-Oh ne,ki se csöng!-nyomta ki a hívást
-Mi történhetett?-kezdett aggódni Max
-Biztos csak elhagyták a telót.-vontam vállat
-Pont te mondod.-nézett le Siva
-Oh ugyan tudnak magukra vigyázni,biztos kutya bajuk!-forgattam a szemem
-Remélem is...De keressünk valami helyet,ahol ellehetünk,utána aludjunk egy fanál.-pötyögte a telót Max
És ugyanúgy járkáltunk a városban,és találtunk is egy fant akinél tudtunk aludni...
És a másnap lesz csak az igazi verseny.
*Jay*
-Ki az a hülye aki ilyen műsort talál ki?-jöttem ki a fürdőből tarkót törölve
-Fogalmam sincs.De még szerencse hogy közel volt ez a motel,Nath írta hogy eléggé megszenvedtek,de egy fanál, szálltak meg.-pötyögte a telót Max
-De az legalább ingyen van!Nekünk odalett 10 fontunk!-Siva
-Maxnek úgyis van fekete kártyája,a kaja meg van oldva.-én
-És hogyan utazunk?-Siva
-Ugyan!Megmondjuk hogy mi vagyunk a The Wanted 3 tagja és elvisznek Amerikába is!-intett Max
-De most aludjunk,még a két jómadár leköröz minket.-bújt a takaró alá Siva
Másnap csoda módon én ébredtem először,és háromnegyed 7-kor.
-Srácok!Keljetek!-dobtam rájuk egyesével egy párnát
-Ah,ne már!Nem akarok felkelni!-nyögött Max
-Alberto ez most nem az otthon vagyok és punnyadok délig!Vagy azt akarod hogy Sykes és Parker nyerjen?-tettem csípőre a kezemet
-Igaz!-pattant ki az ágyból
Siva is lassan kimászott,és elintéztük a reggeli tennivalót,és kijelentkeztünk a motelból.
-Oh ne!Nathék már Preston-nál járnak!-néztem kétségbeesetten a kijelzőre
-Akkor bele kell húznunk!Intsünk egy taxit!-ment az út széléhez Max
-Nem lehet!Elmegy az összes pénz!-Siva
-Srácok!A kamion!-mutattam rá
-Mi van vele?-Max
-Gyertek!
Ugyanis az a kamion egy ház egy részletét szállította,így a nappalinál lévő falat csak egy nejlon helyettesítette,így simán bemásztunk.Ezzel a fuvarral el is jutottunk Oswestry-ig.
-Lassan dél.Ennünk kéne valamit!-Siva
-Igaz.Ácsi!Max,ugye nálad van az a kártya?-fordultam lassan felé
-Milyen kártya?-fapofa
-Amit az éttermekbe tudsz használni!-Siva
-Ja az.Az nincs.-mosolygott
-Hülye.-csaptam a homlokomra
-Nem baj,úgyis van szendvics!-vette elő Siva
-Igaz.És most?Mert innen holnapig el nem mehetünk!-én
-Nézzünk körbe.Úgysincs jobb dolgunk.-vont vállat Max
Ígyhát megnéztük a várost,megálltunk néha a parkokba stb...
*Nathan*
-Nagyon köszönjük a fuvart Mrs.Adams!
-Bármikor fiúk!-mosolygott
-Igazán kedves volt Anne anyjától hogy idáig elhozott minket.-nézett a kocsi után Tom
-És hogy teletömött minket!-simogattam meg a hasam jóllakottan
-De most fel kéne találnunk magunkat,mert holnapig itt kell maradnunk!
-Nos,eddig semmi pénz nem költöttünk,valami olcsó dolgot megnézhetünk!-néztem körbe
-Hé,nézd!-rohant az egyik oszlopon lévő plakáthoz
-Cirkusz...Hülye vagy?-"are you fucking kidding me?"
-Miért?Legalább elütjük az időt!
-Ah,na jó...-forgattam a szemem
-Király!Nézd,látom is a tetejét!-ment valamelyik irányba
Unottan követtem,és ösz-visz csak 6 fontba került ez a kis műsor.
-14 éves korom óta nem voltam cirkuszba,és el kellet ide rángatni.-kuporodtam össze összefont karokkal
-Élvezni fogod!-ütött vállba Tom
-Jah,és pont az első sorba kellet ülni.El sem hiszem hogy te vagy a legidősebb!-csíptem össze az orrhátam
-Shh!Kezdődik!-suttogta
Be kell látnom,nem volt annyira rossz,amíg jött a bohóc.Nem félek tőlük,csak nem tartottam viccesnek őket.
-És most kell egy ifjú legény!Ki akar jelentkezni?Ön ott!Az első sorban a nagy orrú pasas mellet!
-Nem is nagy az orrom!-morgolódott Tom
Na ne..ÉN??!!
-Jöjjön,ne legyen nyuszi!-hívogatott
-"Önuralom Nathan...Nem versz be neki,ki fogod bírni!"-nyugtattam magam
Kifújtam a levegőt,majd odavonszoltam magam.
-Itt is van a szép ifjú!Hogy hívnak?-nyomta az arcomba a mikrofont
(Alig ért a vállamig,szóval egy széken állt mellettem)
-James.
-Hány éves vagy?
-19.
-És miért vagy itt?
-Ez milyen kérdés??-néztem hülyén
-Ok ok csak vicceltem!Nos,az első mutatvány az lesz,hogy te szépen állsz...Na!Mellet ki,hasat be,fejet fel!-vágott a hasamra-Úgy.És én,szépen átöltöztetlek zakóba!Csak ne legyen kicsi a méret.-mormogta
Nem tudom hogy,de ez a közönséget megnevettette.Majd hozott egy nagy esernyőt,és ahogy kinyitotta felettem,kiszállt belőle egy csomó konfetti.Csakhogy az az öltözet úgy nézett ki hogy a gatya a fejemen, a zakó és az ing meg valahogy az alsó tájékon.
-Opsz,bocsi!Rendbe hozom!-hozott még egy esernyőt
Akkor meg bohócruhába lettem varázsolva,sminkel.
-Nah,így máris jobban nézel ki!-nyomkodta meg az orrom-Namost,itt egy pite.-adta a kezembe
Ami nagy hiba volt,mert fogalmam sincs mit akart ezzel elérni,de azonnal az arcába nyomtam.
-Végre én is szórakozok kicsit!-csaptam össze a tenyerem
-Nos,ez eredetileg nem rám jött volna,na nem baj!Most az lesz a feladat,hogy én ráállok a libikóka egy felére,neked meg oda fel kell lőnöd!-mutatott az árbocra
-Először nem kaphatnám vissza az eredeti ruhám?
-Persze!-fogta megint az esernyőt,és végre önmagam lehettem-És most.Ugri!-állt a kis szerkezet szélére
Én ugye egy dobbantón álltam,és gondoltam nem leszek én erre elég.Megfogtam egy súlyzót ami a földön volt,és azzal együtt ugortam.
Hát...Gondolom az se volt a tervben hogy én kiszakíttatom a sátor tetejét azzal a fickóval,de ennek ellenére én elégedetten visszaültem a helyemre.
-És csodálom hogy nem visznek cirkuszba!-rázta a fejét Tom
-Nos,ameddig megkeresik a bohócot,jöjjön a világhírű állatidomár!-és mondott valami érthetetlen francia vagy olasz nevet a műsorvezető
Innentől már élveztem a műsort,főleg hogy a bohóc amikor visszahozták majdnem nekem rontott!Imádtam!
-Nem vagy norma!-nevetett Tom mikor kiértünk a sátorból
-Mondtam hogy nem szeretem a cirkuszt!Főleg a bohócokat nem!-vontam vállat
-Csak máskor ilyet ne csinálj mert kibasznak a műsorról!-vigyorgott
-Igyekszem.De most megint kerítsünk valami szállást!-vette elő a telefont
És ugyan úgy kerestünk rajongót,csak nem kellet olyan sokat gyalogolnunk...
*Nathan*
Sikeresen el is aludtunk,majd másnap reggel nagy meglepetésemre Tom ébresztett.
-Tom!Mit keresel itt?-dörzsöltem a szemem
-Az MTV megkért hogy szerepeljünk valami műsorban.És azt kérték vigyük a lehető legnagyobb hátizsákot,és pár cuccot.1 órán belül ezen a címen légy!-nyomott egy cetlit a homlokomra
Óvatosan kibújtam Ciara öleléséből,a feje alá raktam egy párnát,betakartam és egy lágy csókot leheltem ajkára,majd hazamentem készülődni.
Lezuhanyoztam,haraptam valamit,új ruhát vettem stb. aztán vettem egy termetes táskát és bepakoltam rá 5 napra (több mint kevesebb!) elegendő ruhát,és az utolsó pillanatban értem a helyszínre,ami egy faházikó volt.
Raktak a táskánkba 3 szendvicset,(?) és két csapatra osztottak minket.Én és Tom,a többiek meg együtt.A kezembe nyomtak 20 fontot,Tom kezébe meg egy fekete blackberry-t.Kocsiba ültettek,majd úgy kb. a semmi közepén kiraktak.
-Rendben fiúk.Az a dolgotok,hogy ezzel a telefonnal,és a pénzel kibírjatok 3 napot,a 4.-re meg már Livepool-ban kell lenni.Sok szerencsét!-ennyit mondott a nőci,és el is ment
-Tom?
-...
-...
-Igen?
-...
-...
-Mégis hol vagyunk?
Merthogy ott álltunk egy kisebb réten,előttünk az út,amin a kocsi elment,néhol pár fa...És ennyit láttam,ugyanis már sötét volt.
-És mégis most mit csináljunk?
-Egyrészt én itt vagyok.-fordítottam magam felé-Másrészt biztos elraktak nekünk egy zseblámpát!-kezdtem kutakodni a táskában.
-Jah,azt már nekem odaadták.-mutatta
-Add ide te szerencsétlen!-kaptam ki a kezéből,és felkapcsoltam-És most induljunk meg valamerre.
-Kövessük a holdat!
-Hülye vagy?-néztem ennek megfelelő arckifejezéssel-Inkább erre.-mentem az ellenkező irányba
-És hol fogunk aludni?
-Biztos valamilyen város közelébe raktak ki,ott majd keresünk szállást.
-Fú basszus.-torpant meg
-Mi az?-álltam meg
-Hugyálnom kell.-"Oh god why?"
-Ott a fa,intézd el!-apáskodtam
Illedelmesen hátat fordítottam,de az sikítva visszarohant.
-Mi van?-sóhajtottam
-Ott egy döglött kígyó!!-ugrott (szó szerint) az ölembe
-És?
-És mi van ha letámad és megmarja a faszom??-rágta a körmét
-Oh istenem csak végezd el valahol a dolgod!-eresztettem el,ő meg szépen seggre zuhant
Én addig előrementem,majd mikor felzárkózott,akkor egy vonyítást hallottunk.
-FARKAS!-megint scooby doo
-Csak egy kutya!-dobtam megint a földre
-És ha ránktámad??-parázott
-Nem fog!-forgattam a szemem-De lassan jéggé fagyok,szóval siessünk!-lépkedtem gyorsabban
Nem sok gyaloglás után lassan valamiféle civilizált hely felé kezdtünk érni.
-Betonút!Végre!-fújta ki a levegőt Tom
-Most valahogy kitaláljuk hogy hol vagyunk.-néztem körbe
-Ott a tábla!Fleetwood.
-Itt még életembe nem jártam.-vágtam grimaszt
-Szerinted én igen??Áh mindegy.Nah,most nézzük meg van-e itt fan...-pötyögte a telóját
-Minek?
-Szállás ember!-nyomkodta a halántékomat
-Jólvan na!-löktem el a kezét
-Meg is van!Egy csaj elküldte a címét.-nyomta elém a kis képernyőt
-Most keresd meg hogy az hol van.-doboltam a lábammal
-És,és,és!ÉÉÉÉÉÉÉÉS.....Megvan! Long street 4,ugyebár....
-És mi North street-en vagyunk.
-Nos...Akkor gyalogolhatunk a város túlfelére.-rázta a fejét
-Remek.-szenvedő mosoly-De én előveszem a kaját,mert éhen halok.-vettem elő az egyik szendvicset
-Jogos.-kezdett kotorászni ő is
És azt a nem túl tápanyagban gazdag élelmet rágcsálva elindultunk a csontig hatoló hidegben...(Szeptember közepe felé már eléggé hideg van este Angliában!)
Szerencsére nem nagyon szúrtak ki minket egyéb rajongók,bár volt néhány megbámulás,és természetesen Thomas által párszor eltévedtünk,és jégtáblává fagyva,de elérkeztünk a házhoz.
-Helló!!-köszöntöttük egyszerre,mikor ajtót nyitott
- Jézusom srácok el sem hiszem hogy tényleg ittvagytok!-ölelt meg minket egyszerre
-Szóval azt szeretnénk kérdezni,öm...
-Anne.-mosolygott
-Szóval azt akarjuk kérdezni Anne,hogy nálad töltethetnénk-e az éjszakát?-fejeztem be a mondatot
-Természetesen!Gyertek beljebb,látom már ígyis megfagytatok!-tessékelt be minket
Lehorgonyoztunk a nappalba egy forrócsoki társaságában,míg Anne készített nekünk valami ételt.
-Szerinted a többiek megvannak?-néztem Tomra
-Minden bizonnyal.De írj nekik SMS-t,mert nekem már elrohadt az ujjam.-nyújtotta a telefont
Gyorsan pötyögtem egy helyzetjelentő üzenet,amire ők azt válaszolták hogy ők egy motelban szálltak meg,éshogy Shrewsbury-ben tartózkodtak.
-Tessék srácok,pár melegszendvics.-nyújtotta a tányérokat
-Nagyon köszönjük!-pusziltam meg
-Csinálok nektek alvóhelyet.-mosolygott,majd kiment
-Egész kedves lány.-harapott a szendvicsbe Tom
-Nagyon is!És vajon a szülei?Nem lesz furcsa nekik hogy kettő fiú tartózkodik a lakásban?
-És ha egyedül él?
-17 évesen kétlem,mert láttam egy szülinapi torta maradékát,amin az volt hogy "Boldog 17. születésnapot Anne!"
-Akkor csak elutaztak valahova.
Jókat elbeszélgettünk a lánnyal,de nem sokat,mert ígyis éjfél volt mire ágyba kerültünk.
-Anne,nekünk holnap korán el kell menünk,ugye nem baj?-bújtam az ágyba
-Dehogy,megértem.Már ez az egész is egy életre szóló élmény volt!Jóéjt!-csukta be lassan az ajtót
És még jó hogy fáradt voltam,mert Tom kapálózása és horkolása ellenére (Ugyanis nagy örömömre egy ágyat kaptunk) el tudtam aludni...
*Nathan*
-Mi fene?-nyitottam ki a szemem
Egy teljesen fehér szobába voltam,illetve csak fehérséget láttam.
-Nathan!Uram isten!-ölelt meg valaki
Aztán kitisztult minden.Infúzió a karomba,ágyon fekszem,és Ciara zokog a mellkasomba.
-M-mi történt?-értetlenkedtem-És miért fáj mindenem?
-Amikor elmentél,nem figyeltél oda,és elütött egy kocsi.-törölte a könnyeit
-Igen?Mert én úgy emlékszem hogy félig madár lettem,és csevegett velem egy pegazus.-néztem hülyén ki a fejemből
-Kómába voltál!
-MI???Meddig??
-2 hét...
Itt csak néztem ki a fejemből,és próbáltam felfogni.
-De ugye nincsenek szárnyaim?-tapogattam a hátam
-Nyugi!Nincsenek!-fogta meg a karom
-Huh...-dőltem vissza az ágyba
-Csak...Kérlek máskor ilyet ne csinálj...-húzta össze magát a székben
-Tudod hogy még mindig szeretlek.-simogattam az arcát
-Most utálnom kéne téged,de,nem megy...
-Mr.Sykes!Örülök hogy visszatért!-jött az orvos
-Én most megyek.-ment el Ciara
-...
-...
-Exbarátnő?-fordult felém
-Rosszabbik fajta.-fújtam ki a levegőt
-Minden esetre mindent rendben találtunk,csak elintézünk pár papírt,és mehet is.-mosolygott
-Köszönöm.
És kiment.
Már csak azt nem sejtettem,hogy az a pár papír az pár óra!Felöltöztem,utána untam le a fejem az ágyba!
-Ok,a papírok elintézve és-
-VISZLÁT!-hagytam faképnél
Kisiettem az épületből,és nagy örömömre a négy marha várt rám.
-Oh ne már.-szenvedtem
-NATHAN!!!!-rohantak nekem
TERMÉSZETESEN a kupac alján végeztem.
-Igazán díjaznám ha nem nyomnátok agyon!-nyögtem
-Jó újra látni!-szálltak le rólam
-Igen ti is nagyon hiányoztatok...-poroltam magam
-Ciara?-Siva
-Lassan kezdem megtörni...Szerintetek ha újra elbasztatom magam az segít?-mentem az út felé
-HÜLYEGYEREK ÁLLLJÁL MEG!!-ugrott rám Tom
-Igaz,abba még belehalok.-gondolkoztam el-Mellékesen idegesít hogy a hátamon lógsz Parker!-mordultam hátra
-Ha megint elcsap egy kocsi külön megverlek!-szállt le rólam
-És azt láttátok merre ment?-mentem a többiekhez
-Asszem hazafele.-vakarta a fejét Jay
-Ok,később találkozunk!-kezdtem rohanni
Komolyan mondom,ha így folytatom a pályafutásom nyugdíjra már olimpikon leszek!
-Ciara!-kopogtattam
-...
-Ciara,tudom hogy itt vagy!
-...
-Akkor marad a fa!-mentem a hátsókert felé
Felmásztam a fára,majd egy behajló ágon keresztül a terasz felé másztam.
-El sem merem hinni mennyit fogytam!-néztem magamra
Merthogy nem volt valami erős ág,mégis elbírt.Természetesen az utolsó pillanatban majdnem leszakadt,én meg ugortam,így úgy estem be a szobába mint a defektes superman...
-NATHAN!-ijedt meg
-Mostmár idegesít hogy a padló mágnesként vonzza a fejem!-megint tunyacsáp lettem
-Hogy kerülsz ide??
-Mert,nem jöhetek látogatóba?-álltam fel
-Nem vártalak...-nézett vissza a könyvre amit olvasott-Mellékesen eléggé gebe lettél.
-Mit csodálkozol,2 hete nem ettem!
-...
-BASZKI 2 HETE NEM ETTEM!!HOL A HŰTŐ????-rohantam le
-Persze,zabálj fel mindent...-jött a lépcsőn
-Azt csinálom!-tömtem a fejem
És szerintem vissza is ettem,amit 2 hét alatt ledobtam.
-Kis hájas disznó!-bökdöste a hasam
-Mi??Tiszta fitt vagyok!-húztam ki magam
-Lötyög a hasad!-nevetett miközbe bökdöste
-MI??Hol a konditerem???-mentem az ajtó felé
-Nath,az alaksorba is van egy kis edzőterem...
-AKKOR ODA MEGYEK!-viharzottam oda
Ezerrel nyomtam a fekvőket hasizmot,és a futógépet.Ciara meg nyugodtan olvasta a könyvet a babzsákban.
-Neked is mozognod kéne!-vettem le az izzadt pólóm
-Nekem??Néz rám,tiszta gebe vagyok!-pattant fel
-Ahham,persze...-fütyörésztem
-Bunkó!-ugrott rám
-És tényleg!Súlyzónak is kevés lennél!-nevettem
Ő meg nem tudom hogy,de felmászott a nyakamba.
-Ennek mi értelme volt?-néztem fel
-Próbáltam megoldani hogy összerogyj...De nem ment...-csüggedt le
-Bocsi szivi,ez van.-húztam ki magam dicsően
-Fogd meg a kezem!
-He?
-Csak fogd meg,és tarts!
Minden esetre teljesítettem a kérését,és éreztem hogy ott mocorog a fejemnél.
-Mire készülsz?-aggodalmaskodtam
-Jártam akrobatikára,és most felidézem.Meg is vagyok!-eresztette el a kezem
-Te most konkrétan rajtam állsz?-kulcsoltam a karomat
-Bizony!
Majd egy szaltóval lepörgött rólam
-WOW....-néztem nagyot
-Így mond hogy mozogjak!-pöckölt orron
-Jólvan Mrs. akrobata kisasszony!-adtam meg magam
-De most zuhanyoz le mert nagyon büdös vagy!-fogta be az orrát
Na igen,egy tengert már kiizzadtam,szóval jogos volt a kérés.Gyorsan leöblítettem magam,majd mivel nem volt más egy szál törülközőben kiléptem a fürdőből.
-Máris jobb!-mért végig-Mellékesen itt van pár gönc amiket még itthagytál.-dobott nekem egy pólót és egy farmert
Gyorsan felkaptam őket,majd leültem mellé a kanapéra,és átkaroltam
-Khm...-lökte le a kezemet
De én visszaraktam
-KHM...-megint
Akkor is visszaraktam
-Hajj....-forgatta a szemét
-Nézzünk valamit?
-Nekem nyolc.-kapcsolta be a tévét
-Szeretlek.-néztem rá
-Nathan...-nézett rám szenvedően
-Csak az igazat mondom.-mosolyogtam
-Nem bírok rád haragudni...-fújta ki a levegőt
Jó szorosan magamhoz öleltem,és úgy folytattuk a tévézést...
*Nathan*
Kipattant a szemem,felültem,izzadtam és lihegtem.Ez volt a kellemes ébredésem.
-Szerencsére csak egy álom volt...-fújtam ki a levegőt
Kimásztam az ágyból,lezuhanyoztam,de mikor megálltam magam megnézni a tükörbe,valami kiütötte a szemem.
Egy ilyen szimbólum volt a szívem fölé rajzolva.Akárhogy próbáltam,sehogy se jött le rólam.
-Részegen csináltattam?-vágtam grimaszt
Majd vállat vontam,és lementem enni valamit.Megtudakoltam hogy kell-e valamit ma csinálnom,de szerencsére semmi dolgom nem volt.Leültem a kanapéra,és elkezdtem ezen az egészen gondolkozni.
Tényleg csak álom volt?És mi ez a rajz a mellkasomon,és eddig miért nem vettem észre?És a tisztás meg a pegazus?
Csupa csupa válaszra váró kérdés,de a gondolkozásomat azt vágta félbe,hogy felfigyeltem,állandóan vakarom a hátam.Megkerestem azt a pontot,ahol a legjobban szúr,és ott összecsíptem a bőrt.De valami volt a körmöm közt.Elkezdtem húzni,majd amikor kirántottam azt a valamit,már nem szúrt semmi.Már csak az volt a rosszabb,hogy egy fekete tollat tartottam a kezembe,ami enyhén véres volt.Aztán megint elkezdett szúrni a hátam,de nem bírtam tovább,letéptem magamról a pólót.Olyan érzés volt,mint a négy fal közül szabadulni.De mikor megláttam magam a tükörbe,egyszerre kaptam infarktust és bénulást.
-Ez...Ez...MI A JÓ ISTEN???????-akadtam ki-SZÁRNYAIM VANNAK???AZT HOGY A PICSÁBA????JÉZUSOM!!!!!!!!-járkáltam fel le alá-Huh,ok,ok,James,nyugodj le...Biztos van magyarázat...Szóval a tegnapi nap tényleg megtörtént!
Majd ekkor kopogtattak.
-Nathan!Itt vagy?-hallottam Jay hangját
Gyorsan bebújtam a függöny mögé,ő mag abban a pillanatban nyitott be.
-Nath...Mit keresel a függöny mögött?-vonta fel a szemöldökét
(csak a fejem volt kint)
-Öm....Melegítem a hátam!-vágtam rá valamit
-De nem is süt a nap...
-De itt a radiátor!
-De az meg-
-NEM TÉRHETNÉNK A LÉNYEGRE?
-Ok,ok!Csak annyi,hogy holnap el kell menünk a kórházba,pár gyerekhez.
-Ok,persze.
-És visszaszerzési akciód hogy sikerült?
-Nem túl jól,ki nem állhat...
-Nos,sok sikert.De nekem mennem kell.-húzta a csíkot
-Végre...-fújtam ki a levegőt,majd óvatosan kibújtam a "rejtekhelyről"
Majd leültem a kanapéra,és kb. 1 órán keresztül azt próbáltam felfogni,hogy konkrétan már nem is vagyok ember!SZÁRNYAKKAL!
Majd újra előjöttek a kérdések,és végül beugrott,hátha a tisztáson megtalálom a választ.
-Nos...ha már vannak,biztos hasznukat tudom venni.-néztem a tollpompákra
Kiálltam a teraszra,annak a korlátjára.Egyensúlyba hoztam magam,majd nagyot nyelve elrugaszkodtam.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!-üvöltöttem,majd behunytam a szemem
Majd vártam hogy újra betörjön az orrom.De nem!Elkezdtem tapogatni,hátha fennakadtam valamin,de hiába,semmi nem volt alattam.Majd félve kinyitottam a szemem.
-JÉZUSOM!!!!REPÜLÖK!!!!!!!!-esett le az állam
Szerencsére egy nem túl lakott területen,sőt,a földeknél lakom,és onnantól volt az erdő.És ezt mint madártávból láttam!El kell ismeri,felbecsülhetetlen érzés volt!
(és mellékesen nehogy azt higgyétek hogy meztelenül repkedek,farmer volt rajtam meg cipő!)
Már csak az volt a lényeg,hogy hogyan is irányítsam magam!Elkezdtem kísérletezni,amiből majdnem az lett hogy egy fán végeztem.De nagy nehezen megtanultam hogyan irányítsam magam.Majd a megérzéseimre bíztam magam,elvégre ha egyszer odataláltam,másodszorra is fog.
Sikerült is!Megpillantottam a nagy tisztást,majd landoltam.(vagyis: megkóstoltam a füvet...)
Majd kilihegtem magam,elvégre nem könnyű ez a repülés dolog.(már tökéletesen értem a madarakat!)
Majd körbenéztem.Semmi,minden csendes.
-Mi ez az egész?Mi történt velem?Miért én?-kérdeztem a semmibe,remélve,hogy valaki válaszol
Meg is jelent egy villanás,és az a ló jelent meg előttem,ami tegnap.
-Mit akarsz tőlem?Mit kéne tennem?-léptem elé
Horkantott,majd keresztbe állt előttem.
-Azt akarod hogy rád üljek?
Bólogatva prüszkölt.
Gyorsan felpattantam,az meg megindult alattam,és felemelkedett.
-"Most megmutatom,miért teremtettél."
-Mi a...?Te tudsz beszélni?-néztem hülyén rá
-Igen,mint látod...
-Wow...Király!-vigyorogtam
-Eh...-forgatta a szemeit
-Hé!
-Bocsi,de hozzád osztottak,és ahogy látom veled nem kell olyan "ÚÚÚ ez olyan mágikus misztikus!" stb. stb. stb...
-Ilyen laza lovat sem láttam még!-nevettem
-Az a lényeg,hogy megmutassam neked,mi a dolgod,és hogy segítsek,ha kell.
-De...Miért pont én?És most ha nem ember,akkor mi vagyok?
-Erre a kérdésre más tudja a választ,nem én.De hamar ráébredsz,hogy mi is vagy igazából.-kezdett gyorsabban repülni.
A felhők felett szállingóztunk,így nem láttam semmit,csak mikor lejjebb mentünk.
-Első példa.-szállt le egy nagy város egyik épületének a tetejére.
-Öm,és most?-szálltam le róla
-Figyelj.-bökött a fejével
Egy lányt bántottak egy sikátorban.
-Nem kéne neki segíteni??
-Ne aggódj.
Majd megjelent egy fényes valami,az odament a lányhoz,a rosszfiúk hirtelen eltűntek,a csaj meg értetlenül állt,hogy mi van,mert úgy tűnt,addig kikapcsolt az agya.
De amikor a fény elindult,akkor már láttam,hogy egy szárnyas ember az,mint én.
-Kezd leesni?-jött mellém
-Akkor....Nekem az a dolgom,hogy segítsek az embereken?-ültem le
-Pontosan.De meg van adva,hogy kin.Nem segíthetünk mindenkin,néha hagynunk kell,hogy a dolgok úgy történjenek,ahogy vannak.
-De bölcs paci vagy te...
-Bazd,ez a dolgom!
Első dolog,hogy megröhögtetett.
-És,meg is mondod a neved?-álltam fel
-Azték.
-Ok,az én-
-Nathan.Nathan Sykes.
-Oh...Most mondanám hogy fogjunk kezet,de...-néztem a patájára
-Oh,csak menjünk már!
-Ok ok,jólvan na!-pattantam a hátára
-És mondcsak Azték,van valami mód,hogy eltűnjenek a szárnyaim?csak mert a mindennapi életemhez elég necces lenne...
-Ezt te tudod befolyásolni.
-Igen...?
-Ahj...Csak gondolj rá,és nem lesznek ott.Kapizs?
-Öm...WOW,tényleg!
-*prüsszögés*
Gyorsan hazaértünk,illetve a tisztásra.
-Oh,ne már,haza nem fuvarozol?
-Örülj neki hogy nem dobtalak le!De mellékesen:Nagyon kell vigyáznod,hogy ne lássanak meg.Az első 1 hónapban kapsz haladékot,vagyis ha szárnyakkal járkálsz köztük,nem veszik észre,de utána vigyáznod kell.
-És mit mondok,miért megyek el??
-Azt majd te kitalálod!De most csak ennyit tudok mondani.Sok szerencsét!-repült el
Majd én is fogtam a kis járműveimet,és hazaszáguldottam.Majd eltüntettem a szárnyakat,igaz,kicsit korán gondoltam rá,mert szépen be ZUHANTAM a szobámba...
Ismét lezuhanyoztam,majd befeküdtem az ágyamba.
Ismét végiggondoltam ezt az egészet.Most...Most akkor egy őranygal vagyok?Életeket kell mentenem?
De a legfontosabb:NEM LEHET NORMÁLIS ÉLETEM???!!
*Ciara*
-Szió Cat!Hogy ment?Lekoppant a kis rohadék?-ültem le a konyhába
-KHM...MÉG ITT VAGYOK...-jött Nath is
-Oh...Bocsika!-picsásan-Nah jó én mentem,lóra pattanok.-ment el
-És most?-húzta ki a széket
-NEM!Oda ülsz!-mutattam a tőlem legtávolabbi székre
-De...
-Semmi de!Oda ülsz vagy a földre!
Utóbbi...
-Hát te-
-Hülye vagyok,már mondtad párszor...-nevetett fel gyengén
-De tudja!-ismertem el
-Most utálva vagyok...
-Bizony!-bólogattam vigyorogva
-Remek...Am,zavar ha itt rágyújtok?-vette elő a cigit
-Nekem nyolc.-álltam fel teát készíteni
-Öm...Valami téma??-fújta ki a füstöt
-Nagyon unatkozol.-kortyoltam bele
-Hát eléggé!De mostmár zsibbad a seggem-állt fel
-Én most elkezdek tanulni,te meg csinálj amit akarsz.-ültem le a kanapéra,és kaptam a laptopom
-Ennek így túl sok értelme nincsen...-szívott egy nagyot
-Te problémád,nem az enyém.-rá se néztem
Megforgatta a szemeit,és lelépett...
*Nathan*
-Miért baszol ki velem ennyire?-néztem az égre
Majd elindultam valamerre.Mindennek átkoztam mindent,és közbe majdnem leégett a szám a csikk miatt,és csak az utolsó 1 centinél vettem észre,és dobtam el.
Majd nagy nehezen arra lettem figyelmes,hogy egy erdő belsejében,a semmi közepén vagyok!
-Hol a faszba vagyok??-néztem körbe
5 méternél tovább nem láttam,mert olyan sűrűk voltak a fák,csak az út,előre vagy vissza.Előre mentem,nekem már mindegy volt.
Csakhogy az az út sehová sem vezetett!vagy 2 órát gyalogoltam,de még mindig sehol sem voltam.
-Sötetétedik.Kurvajó...-morogtam magamba
Már teljes éjszaka volt,csak a hold világított nekem.Vagy 5 órát bóklásztam abban az erdőben,de az az út egyenesen ment tovább,szakadatlanul.
-Még jó hogy telihold van.-néztem fel a nagy égitestre
S abban a pillanatban farkasvonyítást hallottam.
-Csak ne találjanak meg...-vágtam zsebre a kezem
Olyan furcsa érzés volt abban az erdőbe menni...Olyan,misztikus volt az egész.Csak a lábam alatt recsegő avart hallani,de egy idő után már az az érzésem volt hogy követnek.Fokoztam a lépéseimet,és éreztem,hogy az a valami egyre közelebb jön.Itt már rohantam,ahogy csak a lábam bírta,és akkor vége volt az útnak,én meg bevetettem magam az erdő sűrűjébe.Alig győztem kikerülni a faágakat,vagy letörni,de megállni nem lehetett,az fix.
És mikor egy bokort ugrottam át,egy hatalmas tisztáson találtam magamat.Világító pöttyök szállingóztak,a hold teljes fényességben táncoltatta az egész helyet.Majd mikor kiámultam magam,elkezdtem előre menni.A föld minden lépésem alatt felvillant,a fű világoskéken világított.Éreztem,hogy az egész hely magához hív,mintha magához akart volna csalogatni.
Megfordultam.Előttem egy olyan lény állt,ami csak a mesékbe létezett...
Elém lépett,és a homlokát az enyémnek támasztotta.Az utolsó amire emlékeztem,az a élénk kéken csillogó szeme,onnantól hatalmas fényesség vet körül minket...
