30.fejezet-Who I Am?What I Am?

*Nathan*

Kipattant a szemem,felültem,izzadtam és lihegtem.Ez volt a kellemes ébredésem.
-Szerencsére csak egy álom volt...-fújtam ki a levegőt
Kimásztam az ágyból,lezuhanyoztam,de mikor megálltam magam megnézni a tükörbe,valami kiütötte a szemem.

Egy ilyen szimbólum volt a szívem fölé rajzolva.Akárhogy próbáltam,sehogy se jött le rólam.
-Részegen csináltattam?-vágtam grimaszt
Majd vállat vontam,és lementem enni valamit.Megtudakoltam hogy kell-e valamit ma csinálnom,de szerencsére semmi dolgom nem volt.Leültem a kanapéra,és elkezdtem ezen az egészen gondolkozni.
Tényleg csak álom volt?És mi ez a rajz a mellkasomon,és eddig miért nem vettem észre?És a tisztás meg a pegazus?
Csupa csupa válaszra váró kérdés,de a gondolkozásomat azt vágta félbe,hogy felfigyeltem,állandóan vakarom a hátam.Megkerestem azt a pontot,ahol a legjobban szúr,és ott összecsíptem a bőrt.De valami volt a körmöm közt.Elkezdtem húzni,majd amikor kirántottam azt a valamit,már nem szúrt semmi.Már csak az volt a rosszabb,hogy egy fekete tollat tartottam a kezembe,ami enyhén véres volt.Aztán megint elkezdett szúrni a hátam,de nem bírtam tovább,letéptem magamról a pólót.Olyan érzés volt,mint a négy fal közül szabadulni.De mikor megláttam magam a tükörbe,egyszerre kaptam infarktust és bénulást.
-Ez...Ez...MI A JÓ ISTEN???????-akadtam ki-SZÁRNYAIM VANNAK???AZT HOGY A PICSÁBA????JÉZUSOM!!!!!!!!-járkáltam fel le alá-Huh,ok,ok,James,nyugodj le...Biztos van magyarázat...Szóval a tegnapi nap tényleg megtörtént!
Majd ekkor kopogtattak.
-Nathan!Itt vagy?-hallottam Jay hangját
Gyorsan bebújtam a függöny mögé,ő mag abban a pillanatban nyitott be.
-Nath...Mit keresel a függöny mögött?-vonta fel a szemöldökét
(csak a fejem volt kint)
-Öm....Melegítem a hátam!-vágtam rá valamit
-De nem is süt a nap...
-De itt a radiátor!
-De az meg-
-NEM TÉRHETNÉNK A LÉNYEGRE?
-Ok,ok!Csak annyi,hogy holnap el kell menünk a kórházba,pár gyerekhez.
-Ok,persze.
-És visszaszerzési akciód hogy sikerült?
-Nem túl jól,ki nem állhat...
-Nos,sok sikert.De nekem mennem kell.-húzta a csíkot
-Végre...-fújtam ki a levegőt,majd óvatosan kibújtam a "rejtekhelyről"
Majd leültem a kanapéra,és kb. 1 órán keresztül azt próbáltam felfogni,hogy konkrétan már nem is vagyok ember!SZÁRNYAKKAL!
Majd újra előjöttek a kérdések,és végül beugrott,hátha a tisztáson megtalálom a választ.
-Nos...ha már vannak,biztos hasznukat tudom venni.-néztem a tollpompákra
Kiálltam a teraszra,annak a korlátjára.Egyensúlyba hoztam magam,majd nagyot nyelve elrugaszkodtam.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!-üvöltöttem,majd behunytam a szemem
Majd vártam hogy újra betörjön az orrom.De nem!Elkezdtem tapogatni,hátha fennakadtam valamin,de hiába,semmi nem volt alattam.Majd félve kinyitottam a szemem.
-JÉZUSOM!!!!REPÜLÖK!!!!!!!!-esett le az állam
Szerencsére egy nem túl lakott területen,sőt,a földeknél lakom,és onnantól volt az erdő.És ezt mint madártávból láttam!El kell ismeri,felbecsülhetetlen érzés volt!
(és mellékesen nehogy azt higgyétek hogy meztelenül repkedek,farmer volt rajtam meg cipő!)
Már csak az volt a lényeg,hogy hogyan is irányítsam magam!Elkezdtem kísérletezni,amiből majdnem az lett hogy egy fán végeztem.De nagy nehezen megtanultam hogyan irányítsam magam.Majd a megérzéseimre bíztam magam,elvégre ha egyszer odataláltam,másodszorra is fog.
Sikerült is!Megpillantottam a nagy tisztást,majd landoltam.(vagyis: megkóstoltam a füvet...)
Majd kilihegtem magam,elvégre nem könnyű ez a repülés dolog.(már tökéletesen értem a madarakat!)
Majd körbenéztem.Semmi,minden csendes.
-Mi ez az egész?Mi történt velem?Miért én?-kérdeztem a semmibe,remélve,hogy valaki válaszol
Meg is jelent egy villanás,és az a ló jelent meg előttem,ami tegnap.
-Mit akarsz tőlem?Mit kéne tennem?-léptem elé
Horkantott,majd keresztbe állt előttem.
-Azt akarod hogy rád üljek?
Bólogatva prüszkölt.
Gyorsan felpattantam,az meg megindult alattam,és felemelkedett.
-"Most megmutatom,miért teremtettél."
-Mi a...?Te tudsz beszélni?-néztem hülyén rá
-Igen,mint látod...
-Wow...Király!-vigyorogtam
-Eh...-forgatta a szemeit
-Hé!
-Bocsi,de hozzád osztottak,és ahogy látom veled nem kell olyan "ÚÚÚ ez olyan mágikus misztikus!" stb. stb. stb...
-Ilyen laza lovat sem láttam még!-nevettem
-Az a lényeg,hogy megmutassam neked,mi a dolgod,és hogy segítsek,ha kell.
-De...Miért pont én?És most ha nem ember,akkor mi vagyok?
-Erre a kérdésre más tudja a választ,nem én.De hamar ráébredsz,hogy mi is vagy igazából.-kezdett gyorsabban repülni.

A felhők felett szállingóztunk,így nem láttam semmit,csak mikor lejjebb mentünk.
-Első példa.-szállt le egy nagy város egyik épületének a tetejére.
-Öm,és most?-szálltam le róla
-Figyelj.-bökött a fejével
Egy lányt bántottak egy sikátorban.
-Nem kéne neki segíteni??
-Ne aggódj.
Majd megjelent egy fényes valami,az odament a lányhoz,a rosszfiúk hirtelen eltűntek,a csaj meg értetlenül állt,hogy mi van,mert úgy tűnt,addig kikapcsolt az agya.
De amikor a fény elindult,akkor már láttam,hogy egy szárnyas ember az,mint én.
-Kezd leesni?-jött mellém
-Akkor....Nekem az a dolgom,hogy segítsek az embereken?-ültem le
-Pontosan.De meg van adva,hogy kin.Nem segíthetünk mindenkin,néha hagynunk kell,hogy a dolgok úgy történjenek,ahogy vannak.
-De bölcs paci vagy te...
-Bazd,ez a dolgom!
Első dolog,hogy megröhögtetett.
-És,meg is mondod a neved?-álltam fel
-Azték.
-Ok,az én-
-Nathan.Nathan Sykes.
-Oh...Most mondanám hogy fogjunk kezet,de...-néztem a patájára
-Oh,csak menjünk már!
-Ok ok,jólvan na!-pattantam a hátára

-És mondcsak Azték,van valami mód,hogy eltűnjenek a szárnyaim?csak mert a mindennapi életemhez elég necces lenne...
-Ezt te tudod befolyásolni.
-Igen...?
-Ahj...Csak gondolj rá,és nem lesznek ott.Kapizs?
-Öm...WOW,tényleg!
-*prüsszögés*
Gyorsan hazaértünk,illetve a tisztásra.
-Oh,ne már,haza nem fuvarozol?
-Örülj neki hogy nem dobtalak le!De mellékesen:Nagyon kell vigyáznod,hogy ne lássanak meg.Az első 1 hónapban kapsz haladékot,vagyis ha szárnyakkal járkálsz köztük,nem veszik észre,de utána vigyáznod kell.
-És mit mondok,miért megyek el??
-Azt majd te kitalálod!De most csak ennyit tudok mondani.Sok szerencsét!-repült el
Majd én is fogtam a kis járműveimet,és hazaszáguldottam.Majd eltüntettem a szárnyakat,igaz,kicsit korán gondoltam rá,mert szépen be ZUHANTAM a szobámba...

Ismét lezuhanyoztam,majd befeküdtem az ágyamba.
Ismét végiggondoltam ezt az egészet.Most...Most akkor egy őranygal vagyok?Életeket kell mentenem?
De a legfontosabb:NEM LEHET NORMÁLIS ÉLETEM???!!

29.fejezet-Hol vagyok?

*Ciara*

-Szió Cat!Hogy ment?Lekoppant a kis rohadék?-ültem le a konyhába
-KHM...MÉG ITT VAGYOK...-jött Nath is
-Oh...Bocsika!-picsásan-Nah jó én mentem,lóra pattanok.-ment el
-És most?-húzta ki a széket
-NEM!Oda ülsz!-mutattam a tőlem legtávolabbi székre
-De...
-Semmi de!Oda ülsz vagy a földre!
Utóbbi...
-Hát te-
-Hülye vagyok,már mondtad párszor...-nevetett fel gyengén
-De tudja!-ismertem el
-Most utálva vagyok...
-Bizony!-bólogattam vigyorogva
-Remek...Am,zavar ha itt rágyújtok?-vette elő a cigit
-Nekem nyolc.-álltam fel teát készíteni
-Öm...Valami téma??-fújta ki a füstöt
-Nagyon unatkozol.-kortyoltam bele
-Hát eléggé!De mostmár zsibbad a seggem-állt fel
-Én most elkezdek tanulni,te meg csinálj amit akarsz.-ültem le a kanapéra,és kaptam a laptopom
-Ennek így túl sok értelme nincsen...-szívott egy nagyot
-Te problémád,nem az enyém.-rá se néztem
Megforgatta a szemeit,és lelépett...


*Nathan*

-Miért baszol ki velem ennyire?-néztem az égre
Majd elindultam valamerre.Mindennek átkoztam mindent,és közbe majdnem leégett a szám a csikk miatt,és csak az utolsó 1 centinél vettem észre,és dobtam el.
Majd nagy nehezen arra lettem figyelmes,hogy egy erdő belsejében,a semmi közepén vagyok!
-Hol a faszba vagyok??-néztem körbe
5 méternél tovább nem láttam,mert olyan sűrűk voltak a fák,csak az út,előre vagy vissza.Előre mentem,nekem már mindegy volt.
Csakhogy az az út sehová sem vezetett!vagy 2 órát gyalogoltam,de még mindig sehol sem voltam.
-Sötetétedik.Kurvajó...-morogtam magamba

Már teljes éjszaka volt,csak a hold világított nekem.Vagy 5 órát bóklásztam abban az erdőben,de az az út egyenesen ment tovább,szakadatlanul.
-Még jó hogy telihold van.-néztem fel a nagy égitestre
S abban a pillanatban farkasvonyítást hallottam.
-Csak ne találjanak meg...-vágtam zsebre a kezem
Olyan furcsa érzés volt abban az erdőbe menni...Olyan,misztikus volt az egész.Csak a lábam alatt recsegő avart hallani,de egy idő után már az az érzésem volt hogy követnek.Fokoztam a lépéseimet,és éreztem,hogy az a valami egyre közelebb jön.Itt már rohantam,ahogy csak a lábam bírta,és akkor vége volt az útnak,én meg bevetettem magam az erdő sűrűjébe.Alig győztem kikerülni a faágakat,vagy letörni,de megállni nem lehetett,az fix.
És mikor egy bokort ugrottam át,egy hatalmas tisztáson találtam magamat.Világító pöttyök szállingóztak,a hold teljes fényességben táncoltatta az egész helyet.Majd mikor kiámultam magam,elkezdtem előre menni.A föld minden lépésem alatt felvillant,a fű világoskéken világított.Éreztem,hogy az egész hely magához hív,mintha magához akart volna csalogatni.
Megfordultam.Előttem egy olyan lény állt,ami csak a mesékbe létezett...

Elém lépett,és a homlokát az enyémnek támasztotta.Az utolsó amire emlékeztem,az a élénk kéken csillogó szeme,onnantól hatalmas fényesség vet körül minket...

28.fejezet-Nem vagyok rád kíváncsi!

~Ciara

Még hogy nem csípi Dionnet...Persze...
-Jó reggelt!Víí ma jönnek haza a fiúk!-jött le boldogan a lépcsőn Small
-Nagyon jó...-forgattam a szemeim
-Mi a baj?
-Szakítottam Nath-el....
-MIT CSINÁLTÁL?????-ölt meg a szemével
-Jól hallottad!Az a hülye Dionne...
-Biztos semmi komoly!
-Áh nem csak viccnek kerültek ki fotók hogy meztelenül rajta tehénkedik!
-Oh...-húzta el a száját-De ugye azért eljössz velem a reptérre?-vágott kutyaszemeket
-Fenét!Nem akarom többé látni!-szaladtam fel a lépcsőn
Életem első pasija,és eddig tart...Áh,ő sohasem bántana meg!El is hiszem!
A párnába nyomtam a fejem,és abba könnyeztem.Kevés embert szerettem ennyire,erre tessék őt is elveszítem!És ekkor megcsörrent a telefonom.
-Halló?
-Szia kicsim!Azért hívlak mert mostanában olvasok pár dolgot erről a Nathan gyerekről...
-Semmi baj apa.Nem kell megölni.-mosolyogtam
-Biztos??Tudod,én nem kerülök bajba...
-Ne!!Apa!-nevettem
-Bocsi kicsim,de én tényleg megbíztam benne...
-Tudom,én is...Soha többé nem járok sztárral!
-Meg is értem!De nekem mennem kell,légy jó!
-Szia.-tetem le

"
-Ciara itthon van??
-Nath!Öm...Most nem a legjobb...
-Most azonnal beszélnem kell vele!
-Nath ne!"
És dübörgéseket hallottam a lépcsőn.Még jó hogy bezártam az ajtóm!
-Ciara!-csapta ki
Vagy nem...
-Menj el...-tettem vissza a fejem párnába
-Ciara értsd meg én-
-Nem érdekel,oké???Csak menj vissza,aztán nyugodtan nyaljátok egymást kedvetekre!-álltam fel
-De én nem...
-Takarodj innen!Ne is lássalak!-ordítottam
-Ciara,kérlek...-söpörte el a hajam
-Hagyj békén!Tűnj innen!
-Kérlek...
-TŰNJ INNEN VAGY HÍVOM A RENDŐRSÉGET!!!
Nyelt egy nagyot,majd végül felfogta hogy nem érhet el semmit,és elment.


~Nathan

-Nah,hogy ment?-Tom
-Most azonnal adjatok valamit amit megüthetek!
-Jujj,öm...-keresgéltek
Nem vártam,teljes erőmmel beleütöttem a falba,amit sikeresen be is törtem.
-ÁÚ!Ez még nekem is fájt!-harapta az öklét Max
-Szóval nem sikerült...-Siva
-Látni se akar...-töröltem le a kezem
-Te Nath ahogy elnézem a kezed...-vizsgálta Jay
-Nagy,vörös és lila ha nem tudnád ez természetes!-vágtam le magam a kanapéra
-Azért szétverni nem kell magad...-Tom
-Bárcsak most omlana rám a színpad!-vágtam hátra a fejem
-Ugyan!Találsz jobb csajt!
-Nem,nem találok!Még mindig halálosan szeretem,csak ki kell találnom hogyan szerezzem vissza....
-Nem tudom,minden esetre sok sikert,de én húztam aludni!Sziasztok!-állt fel Max
-Én is mentem!-Tom
-Csatlakozom!-Siva
-JÉZUS ÉN MÉG NEM LÁTTAM ANNE-T!!!-lökött félre mindenkit Jay
És az én házamba voltak...
-Óó a rohadt életbe....-ütöttem meg a karfát,a fájó kezemmel
Bekötöttem majd írtam egy SMSt.

"Ciara,kérlek hadd magyarázzam meg..."

-"Az SMSt nek küldtük el."MI A FASZ?-kerekedtek a szemeim
Háromszor újrapróbáltam,majd a falhoz vágtam a mobilt,ami össze is tört.Felálltam,elmentem a szekrényhez,és elővettem a lehető legerősebb piát,amit találtam,majd egy poharat,és olyan nagyokat húztam belőle hogy majd megfulladtam.Nem kellet 4 pohár,már kiterültem a kanapén,és ami a legritkább,amit valaha csináltam,de könnyezve aludtam el!

-Ember!Ébredj!-rángatta valaki a vállam
-Nem tudom hogy ki vagy de húzz a francba!
-Jay vagyok és nem fogok!Kelj már fel!
-Ahj...Mit akarsz?-ültem fel nagy nehezen
-Nem fulladtál meg??-nézegette a piásüveget
-Nem tudom..Azt sem tudom mit ittam!
-Pálinka.60%-os...-vizsgálta tovább
-Mindegy,a hatása megvolt...-fogtam a fejem
-Ne már még Whiskey-d is van???-nézte a szekrényt
-Veszed le a kezeidet a piáimról!-próbáltam megállni a lábamon
-Mindegy...Csak azért jöttem hogy megnézzem mit csináltál magaddal.
-Mint látod.-vettem ki a jeget a hűtőből,és a fejemhez nyomtam
-Ja hogy ez volt a mobiloddal...Ezért nem vetted fel.-nézte a széjjeltört mobilt
 -Ne is hívjon senki.-vettem be a fájdalomcsillapítót
-Minden esetre vigasztaljon a tény,hogy Ciara is tökre kivan.Anne mondta,hogy csak ül a szobájában.
-Hol is van az a Whiskey?-mentem a szekrény felé
-Nem kéne többet innod...
-Ne mond meg mit csináljak!-kortyoltam az üvegbe
-Ahelyett hogy itt játszod az alkoholistát,tenned is kéne valamit!
-De látni se akar...
-De attól még te elmehetsz hozzá! 
-Úgysem hinne nekem...
-Próbáld meg!
-Hajj najó...Fogd meg.-nyomtam neki az üveget a mellkasának,majd elindultam Ciara házához.

-Már megint te?-nyitott ajtót Anne
-Igen én is örülök hogy látlak.-mosolyogtam
-Ciara most nem kíváncsi rád...-kezdte becsukni az ajtót
-Akkor is beszélnem kell vele!Egyáltalán nem az amire gondol!-nyomtam ki az ajtót
-Akkor mi?-nézett okoskodóan,keresztbe tett karokkal
-Dionne mászott rám!Elkezdett rám nyomulni,és ez a csaj tökre fogyatékos!Hiába mondtam neki hogy van barátnőm,akkor is rám mászott!Hidd el még mindig teljes szívemből szeretem Ciarat,és nem akarom elveszíteni!
-Talán még el is hiszem...de először fújd be magad mert megfulladok az alkoholszagtól!-dobta nekem a dezodort
Pár fújás,majd felrohantam a lépcsőn,és a jó benyomásért most nem rontottam be,hanem szép lassan benyitottam...
-Anne kérlek hagyj egyedül...-motyogta a párnába
Én meg leültem mellé az ágyra.
-Anne te ittál?
-Basszus nem volt elég a dezodor!Bakker megint hangosan gondolkozom!-fogtam be a szám
De csodámra ő nevetett!
-Ácsi én miért is nevetek rajtad???-komorodott el-Már megint mit keresel itt?-fordított hátat nekem
-Az a Dionne ügy nem igaz!Teljesen bekattant,és rám mászott!Ciara,téged szeretlek,senki mást.-öleltem át a hasát
-Hogyan tudod ezt bizonyítani?
-Ahogy akarod.-csókoltam meg a nyakát
-Hogy soha többé nem csinálsz ilyet vagy megöletlek apámmal!
-Ígérem!-csókoltam meg
-A-a!Még nem nyaldoshatsz!-vágta be a műdurcit
-Most meg mi van??!
-Még nem nyertem vissza a bizalmamat!Maximum megölelsz,de ha a szád hozzám mer élni ki leszel herélve!
-De de de de de de de de de de de de de....
-Ez van!-nyomta el a fejem,majd lement a lépcsőn
Remek...Kezdhetek mindent az elejétől!!

27.fejezet-Vége!

~Ciara

Reggel teljesen egyedül találtam magam.Kivéve egy nagy csokor virággal,és egy üzenettel:

"Sajnálom babe hogy nem tudtam normálisan elköszönni,de nem akartalak hajnali 1-kor felébreszteni...1 hét múlva találkozunk :)
Nath ♥"

Vázába tettem a csokrot,felöltöztem felhívtam Annet.
-Halló?
-Szia Anne.Hol vagy?
-Az emeleten...
-Ja hogy itthon vagy!-tetem le,és felszaladtam-Mizu?-ültem a babzsákra
-Semmi különös.De...Miért is feküdtél a kanapén?-nézett vigyorogva rám
-Nath volt!-mentettem magam
-Búcsúajándék!-nevetett
-Az ám!Viszont most nem kell 1 héten keresztül hallgatnom hogy milyen kanos...-fújtam ki a levegőt
-Viszont én...-húzta el a száját
-Mi az?Csak nem a baba?-dőltem előre
-Már...Nincs...
-MI???HOGY HOGY???
-Mikor Jay elment közvetlen utána...Elment...Nem akart a világra jönni...
-Oh...És elmondtad már Jaynek?-ültem mellé
-Majd ha megjön.
-Annyira sajnálom!-öleltem át
-Hát...Őszintén,nekem inkább ez jó.Persze nem lett volna annyira rossz,de még is...-dőlt a vállamra
-Később is ráér.
*csö-csör*
-Halló?Oh szia.Persze,és veled?Ahha.Öm...Majd valamit el kell mondanom.Azt nem árulom el hogy mit.Nem mondom meg!Bocsi Jay de tényleg nem...Ok.Szeretlek!-és azzal lerakta
-A babáról kérdezett?
-Aggódott,de beletörődött hogy nem tudja meg amíg haza nem jön.
-Ahha...Öm,megyünk lovagolni?
-Naná!-pattant fel
Gyorsan átöltöztünk,és fél óra múlva már a lovon ültünk.


~Jay

-Jay,minden rendben?-jött oda Nath
-Nem tudom...Rossz érzésem van.
-Miért?
-Anne nem hajlandó elmondani,de érzem hogy baj van.Amolyan apai ösztön.
-Még jó hogy nekem olyanom nincs.-veregette meg a vállam,és elment
Egy röpke interjú után egy fellépés volt,utána lazulás.
Vagyis bejártuk a várost.
-Gokart!-mutatott Tom az épületre
-Jó ötlet!-indult meg Nath
Le is nyomtunk pár menetet...De vagy Nath vagy Max győztek...GRR...
Utána elmentünk az állatkertbe.(csoda hogy nem engedtük ki az állatokat)És a kedvemért sokat néztünk madarakat.BirdBird!
Utána estefelé visszamentünk a szállodába pakolni,mert másnap indulnunk kellett.Persze hiába próbáltam Annenől kiszedni hogy mi a baj,nem jártam sikerrel.
Másnap ismét egy fellépés,sok új cucc...Ami egy óvszer és egy tampon volt...
Minden esetre közelebb kerültem ahhoz hogy hazakerüljek,és meghalljam azt a hírt.
És a többi nap is hasonló ciklusban telt.


~Ciara

"@CiaraKing Már csak egy nap és láthatlak babe! ;) #imissyou"

"@NathanTheWanted Jó is,mert vettem neked egy új sapit,amit majd rendszeresen el fogok lopni! ;D #imissyoutoo

-Dúl a lamúr!-ült mellém Small
-Mint látod.Fúú ha hazajön...
-Fuss mint állat!
-Áh dehogy csak meg kell fenyegetni hogy elrejtem az összes teafiltert,és már engedelmes mint egy jámbor ló!-intettem
-Jayt meg meg kell csikizni.-nevetett
-Az összeset!-nevettem én is-De most tűnés tanulni!-kaptam a laptopom

~Nathan

-Mikor érünk oda?-nyavajgott Max
-Mikor piros hó esik.-durcázott Jay
-Ugyan fiúk,egy kis fellépés,alvás,utána mehettek csajozni!-Siva
-Úgy hallottam Dionne is ott lesz...-Max
-Most ugye szívatsz???-néztem fel a telefonról
-Úgy tudom jó barátok vagytok!-Tom
-Igen,azok is vagyunk,de mostanában elkezdett rám nyomulni...
-De neked már van csajod!-Jay
-Igen göndöragy,örülök hogy rájössz.-forgattam a szemeim
-Miért nem koppintod le?-Max
-Persze,mert nekem ez egy nővel megy!
-Legyél udvarias!-Tom (Like a sir)
-Mond meg neki hogy köztetek nem lesz semmi,már van csajod!-Jay
-Inkább magam oldom meg!-néztem újra a mobilkijelzőre
És ekkor meg is érkeztünk.Pont mikor Dionne lejött a színpadról.
-Jujj tényleg nagyon nyomul!-Siva
-De rázza a picsáját!-undorodott Max
-Fiúk álljatok le!-én
-Oh ne jön!Sok sikert Nath!Tünés!-lökdöste a fiúkat Tom
-Szia Nathy.-rebegtette a szempilláit
-Szia Dionne.Mizujs?-erőltettem egy mosolyt az arcomra
-Nem túl sok,olyan unalmasak a napjaim!Olyan magányos vagyok...-szomorodott el
-Ahha száz ember körülvesz de te attól még magányos vagy...-láttam át a szitát
-Gondolom kevésszer találkozol a családoddal.Megértem...
-Nem csak a család a lényeg.
-És...És fiút is biztos fogsz találni!-tettem a vállára a kezem
-Köszönöm Nath hogy te mellettem állsz.-ölelt meg
-Öm,igen,persze,bármikor....-veregettem meg a hátát-Oh,kezdünk!Remélem hamarosan újra találkozunk SZIA!-siettem el
-Udvarias?-vonta fel az egyik szemöldökét Tom
-Jó bocs,de egyszerűen nem megy!Szeretem,mint barátot,de mostanában olyan idegesítő...
-Részvét.De kezdünk!-"érzett együtt" Siva
Csak 3 számot adtunk elő,majd mentünk vissza a szállodába.
Tök nyugodtan ittam a teám,és bámultam ki a fejemből,mikor oldalra néztem,és ki volt ott??
-Dionne!-köptem ki a teát
-Szia Nath.-mosolygott kajánul
-Mit keresel te itt?-másztam le az ágy másik oldalán
-Gondoltam meglátogatlak...-gombolta a felsőjét
-Ahha,nagyon örülök neki,de inkább máskor kéne!Nem érek rá!-rögtönöztem
-És mi dolgod akadt?-vette le az ingét
-Valami fontos!-takartam el a szemem
-Esetleg tudok én is segíteni?-jött oda hozzám
-Nem!-siettem arrébb
-Ugyan!Csak tudok valamiben segíteni!-nyúlt a hátához
-Na ne ezt nem kell levenned!-állítottam meg a kezét
-Levennéd te?-lökött az ágyra,és rám ült
-Max!Kéne egy kis-befogta a számat
-Ide semmilyen segítség nem kell...-csókolgatta a nyakam
-Na jó Dionne elég!-fordultam fölé,és azonnal el is löktem magam
-Ugyan Nath...Suli óta barátok vagyunk...Csak nem hiszed hogy nem tudtam hogy vágytál rám?
-Az suliba volt!!!Most már van barátnőm!
-Az nem akadály.-vette le a nadrágját
-De nagyon is az!És most szépen visszaveszed a ruhádat!-takartam megint le a szemem
-Öltöztess fel!-nyomott a falnak
-Álmodozz!-toltam el magamtól,majd kirohantam a szobából,át Max-hez
És ott voltak a többiek is.
-Jó hogy jössz Nath,már éppen hívni akartunk.-Max
-DIONNE ITT VAN!!!
-Mi??-nézett nagyot Tom
-Itt van és már fehérneműig levetkőzött!
-Wow!-Jay
-NEM WOW!Hogy rázzam le??
-Nem tudom!-Siva
-Küld el a francba!-Max
-Fenét!Innen el nem megyek!-ültem a fotelba
-Na jó akkor én teszem!-dühöngött Tom
2 perc múlva visszajött.
-Nath,téged vár meztelenül.-mondta alig érthetően,majd mint az oszlop kidőlt
-Na jó ha élni akarsz inkább megbaszod.-súgta Jay
-Nem!Tényleg elküldöm a francba!-álltam fel,majd visszamentem a szobába
-Elég Dio-JÉZUM!!-csaptam a szemem elé
Anyaszült meztelen pózolt az ágyon.
-Valami baj van?-kurvásan
-Igen!Az hogy itt vagy!Tűnj innen!-dobtam neki a ruháit
-Oh Nathy...Mikor lettél ilyen bunkó?-mint akinek nem esett le hogy nem kívánatos
-Amióta olyan vagy mint egy kurva!
-Nathan!-háborodott fel-Hát nem barátok vagyunk??
-Azok lennénk,ha nem viselkednél így!Hagyj engem békén!
-Hogy lehetsz ilyen??-kezdett könnyezni,majd pofonvágott,és fogva a ruháit meztelenül elment
-Jesszus!Megvagy?-jöttek a fiúk
-Hát az tuti hogy ez a csaj nem százas!-dörzsöltem az arcom
-Oh ne.-nézte a telefonját Jay
-Ember,még nem vesztetted el a telód?-esett le az álla Tomnak
-Nagyon vicces.-vágott grimaszt-De az a lényeg ami benne van!-mutatta a kijelzőt
Ezer cikk:"Nathan és Dionne együtt?Lehet hogy a két énekes közt nem csak barátság van?Mi volt ez a szobára látogatás?"
És ezzel egyidőbe kaptam is egy SMSt:
"Vége!!"

26.fejezet-Sohase gondoltál volna rá...

~Anne


-Szia,minden rendben Tommal?-engedtem be
-Igen,csak hiányolt.-mosolygott
-És ugye ma nem kell sehova sem elmenned?-karoltam át a nyakát,és bociszemeket vágtam
-Nem,de utána egy hétig el kel mennem...
-Addig tanulok.És kettesben leszünk,mert ahogy Nathant ismerem nem engedi haza Cat-et egy hamar...-kuncogtam
-Én sem vártam mást.-nevetett-De,mi a baj?látom az aggódást a szemedben.-söpörte a hajam a fülem mögé
-Csak az szokásos női/átlagos problémák..
-Ahha...Öm,elmenjünk valahova?
-Ne,egy ideje nem vagyok csúcs formában...
-Az az ideje,az mennyi idő?
-3 nap.De lehet hogy amiatt,hogy telezabálom magam.-nevettem-Állandóan éhes vagyok.Szóóóóval most eszek egy kis chipset!-rohantam le a konyhát
De!A göndörfej felkapott az ölébe.
-Uh...Érzem is...
-Köszi én is szeretlek...
-De én is éhes vagyok.-puszilt meg
Befaltunk 2 csomag chipset,majd megnéztünk pár filmet.Ezzel a fele nap el is ment.
-Ajjaj...Azt hiszem...-álltam fel
-Mi az??-ijedt fej
-Pillanat!-rohantam a wc-re
És kidobtam a taccsot...Kiöblítettem a szám,és bevettem 3 erősen mentolos rágót.
-Biztos jól vagy?-karolt át
-Tuti,lehet hogy csak valami romlottat ettem...-dőltem a vállára
-Ok...És...Ha az amire sohasem gondolnál?-nézett a szemembe
Rá volt írva a tiszta aggodalom és a kétségbeesés.
-Ugye nem arra gondolsz hogy terhes vagyok?-nevettem kínomban
És egy nagy nyelés felőle.
-Na ne,biztos nem!-már kezdtem én is aggódni
-Meg kéne nézni...Már egy idő eltelt a "csodás" buli után
-Ok,megnézem.De egy valamit tisztázzunk:Ha igen,elvetetem.
-Mmm....Szerintem az ráér eldönteni...
-Jay,én erre nem állok készen...
-Hidd el én se,de...Na jó igazad van.
-De még semmi sem biztos!Nem kéne beleélnünk magunkat.-nyomtam egy puszit az arcára,majd felrohantam.
-Na?-állt fel,mikor visszaértem
Nem szóltam semmit,csak megöleltem,és elkezdtem sírni...
Ez,ez nem lehet!!Nem lehetek terhes!!18 évesen??Nem!
-Shh...Minden rendben lesz...-simogatta a hátam
-Megyek időpontot kérni.-töröltem le a könnyeim
-Megyek veled.-húzta a kabátját

-Az orvos azt mondta hogy most is el tudja távolítani a magzatot,csak egy kis idő mire visszaér.-mondta a nővér
-Köszönjük.
-Esetleg meg akarják nézni,mielőtt kiszedetik?
Bizonytalanul egymásra néztünk,de végül bólogattunk.
A nővér bekente a hasam a zselével,majd rám tette azt az izét...És megjelent a monitoron...
-Huh,de pici.-mondta Jay zavartában
-Fiú vagy lány?-kérdeztem 
-Fiú.És elég erős is.-vizsgálgatta a nővér
-Jó lett volna ha a te szemeidet örökli.-néztem Jayre
Szegény...Látszott hogy örül neki,és hogy boldog,de...
-Még lemondhatják.
Gondolom tudja hogy mi járt a fejünkben.
-*nagy levegő* Lemondom!
-Mi???-Próbált Jay meglepődött lenni,de inkább az örömet szűrtem le belőle
-Jól hallottad!És csak a te kedvedért csinálom,szóval rohadt sokkal tartozol!!És nekem kiváló apuka legyél!!
-Imádlak!!-ölelt meg szorosan
-Jólvan,de most futás,mert ha bejön a doktor úr akkor nagy bajban lesztek!-mosolygott a nővér
-Mindent nagyon köszönünk!-fogta meg a kezemet Jay
Majd rohantunk,ahogy csak tudtunk!


~Nathan


-MI A FRANC?????!!!!!!!!!-néztem a mobilom kijelzőét
-Mi mi mi mi mi MI???-jött Cia
-Anne terhes!
-Jaytől???
-Nem hallod Tomtól!
-Jól van na......MI VAN??????????-esett le neki teljesen
-A kettő normálatlan a buli után keféltek és abból lett egy fiúk.
-KisJay...-ámult
-Ciara!
-Most mi van??Nem én vagyok terhes,az ő dolguk.
-Tudom,de ez nagyon nem jó a bandára nézve!-fogtam a fejem
-Mert te hogy reagálnál ha én lennék terhes a fiaddal?-keresztezte karjait és olyan "Na mond,hogy te nem ezt tennéd!" fejet vágott
Ezek a szavak szíven vágtak.terhes,fiad...Nagyon furcsa volt,ijesztő,de egyben jó is...És gondolom ez a gondolatmenet kiült az arcomra.
-Na ugye.-mosolygott
-De lécci ne legyél terhes!
-Az rajtad múlik kanoskám.-csókolt meg
-Ajjaj...
-De hülye vagy!!-ütött vállon
-Bocsi!!De viszont holnaptól kezdve el kell mennem 1 hétre.
-Addig tanulok.De most el akarok menni a vidámparkba!
-Te és a vidámpark?Ugye most csak röhögtetsz?-"Ugye most csak szívatsz?"
-Miért?Plüssmacit akarok nyerni!
-Pontosabban:Én nyerem meg neked.-fogtam meg a derekát,és magamhoz húztam
-Na látod,tudod te azt.-csókolt meg
Én a derekam köré fontam a lábait,és nekitámasztottam a falnak.
-Biztos vidámparkba akarsz menni?-csiklandoztam a nyakát
-Már ez magában az.-sóhajtott
-Ugye bevetted a fogamzásgátlót?-vettem le a pólóm
-Persze,már reggel.-simította végig a felsőtestem
Háborúba kezdtek a nyelveink,és nem akartam felmenni a hálóba,hát a kanapét választottam.Gyorsan bezártam az ajtót,addigra Cia már a melltartót dobta le magáról.
-Olyan gyönyörű vagy.-ereszkedtem fölé
Egy gyönyörű mosoly,és az övem csatolása volt a válasz.Végigsimítottam az arcát,karját,onnan meg a lábát.Szerencsére csak egy farmerszoknya volt rajta,szóval nem volt nehéz dolgom.
-Nem csomagolnod kéne?-suttogta,miközben a nadrágomat húzta le
-Az érdekel most a legkevésbé.-csókolgattam a mellkasát
-Nem fognak lecseszni a fiúk?-húzta le a szoknyáját
-Az sem érdekel.Ne mondják meg mit csináljak.-szedtem le róla az utolsó ruhadarabot.Ő is viszonozta ezt.
Közben nem sokkal ki is tört a vihar,ami még izgalmasabbá tette az egészet.

Úgy hajnali 1 óra vele,mikor Cia már elaludt,betakartam egy pokróccal,felöltöztem,és elmentem.Bántott hogy nem búcsúztam el tőle normálisan,de amit előttem adtam neki,az szerintem elég volt...

25.fejezet-Házi paci

~Anne

-Úúúú basszus de fáj a fejem...-ültem fel
Körülnéztem,és csoda folytán a szobában voltunk,sörös üvegek és...Pucéran!!!
-Ah...Mi történt?-kelt fel Jay
-Nem tudom...
-Miért vagyunk pucérak??
-Tippelj...-"Are you fuking kiding me?"
-Áh...
-Többiek?
-Megnézem.De előtte felveszek valamit.-szállt ki az ágyból
Boxszer,farmer és már ment is (*.*)
-Na?-üvöltöttem
-Mindenki a helyén!-üvöltötte vissza-De hogy kerültünk ide?-jött vissza
-Öm...Itt egy üzenet!
"Anne ezért még sokkal tartozol!-Ciara"
-Szóval ők.-ment a fürdőbe
Én összeszedtem a szemetet,majd le is tusoltam és lementünk a nappaliba.
-Öm...Tom...És...Max...Miért is fekszik egymáson? (keresztbe,nem félreérthetően)
-Lefogadom hogy fel akartak menni a lépcsőn de ez lett belőle.-nézett rájuk szánalommal
-Csinálok teát.-mentem a konyhába
Há' égnek semmi hányás vagy egyéb,csak 3 sörösüveg,gondolom ami még akinek a kezébe maradt.
-Fúú jézus mi történt?És miért tehénkedik rajtam Tom??!!-ébredt Max
-Hidd el pont ez az a dolog amit semmi féle képben nem akarok tudni.-Jay
-Uh...Max,mi a francot keresek rajtad??-ijedt meg Tom
-Ha tudnám...
-Emberek!Ki él még?-jött a lépcsőn Seev
-Kb. mindenki.-én
-Ki hozott haza minket?-Tom
-Ciara és valszeg Nath is mert rá egy kicsit emlékszem.-Jay-Nem megyünk lovagolni?-fordult felém
-Mehetünk.Ti meg valahogy jussatok haza.-intettem a többieknek
A kulcs a szekrénybe volt,gondolom hogy ne menjünk ki.
-De előtte elmehetnénk valamit enni?-fogtam meg a kezét
-Persze keresünk valami büfét.-puszilt meg
Befaltam egy óriás burgert,ő egy hot-dogot és már mentünk is.
-Lesz itt verseny?Csak mert láttam a faliújságon.-hozta ki a karámból Szellőt
-Igen.Én a díjlovasra neveztem.-én meg Zeuszt
-Igen?Mikor lesz?
-1 hét múlva.
-Akkor én is megnézlek.-kötötte ki az oszlophoz
-Tuti?Nem ütközik semmibe?
-Nyugi,nem.-csókolt meg
-De ma maradjunk a pályán.Megnézed én hogy lovagolok,és egy picit ugratunk is.-kacsintottam
-Jól hangzik.-vigyorgott
Majd nekikezdett a pucoláshoz.

-Szóval.-lendültem a nyeregbe-Először csak lépünk.Had nyújtózzanak egy kicsit.
-Ok.-ő is fellendül-És mekkorát ugrunk?-állt be mellém
-Nem túl nagyot.Úgy 1 métert.
-Ok...
-Nyugi nem kell aggódnod,Szellő nagyon megbízható.-fogtam meg a vállát
-Tudom...Csak még a másnaposság hatása alatt vagyok.-nevetett
-Akkor jó.-mosolyogtam-De már ügethetünk.-nyomtam meg a sarkammal Zeusz oldalát
-És miket kell itt csinálni?Csak mert a négyszögben való lovaglásban nem vagyok jártas.-zárkózott fel
-Kisebb feladatokat.Átlóváltás,kiskör,nagykör,körbenválcs.
-Ahha...
Tisztán látszott hogy nem érti.
-Inkább mutatom.Állj be mögém,és kövess.-lovagoltam előrébb


-Ok már szinte az összes alakzatot tudom,most már ugrathatunk?-vágtatott vissza mellém
-Yap.-szálltam le a lóról
Felállítottam egy 80 cm-es akadályt,és először én ugrottam át.
-Már elmagyaráztam hogyan kell,most te jössz.-ügettem oda
Magabiztosan megközelítette az akadályt,és szépen át is vitte.
-Megy ez!-vigyorgott
-Ne bízd el magad!-kuncogtam,majd 1 méteresre emeltem az akadályt
Hibátlan.
-Biztos?-kacsintott
-Gonosz vagy...-mondtam sunyin,és lassan
-Köszönöm a bókot.-puszilt meg
-Most imádkozz hogy gyors legyen a lovad mert lerántalak róla!-indultam felé
-GYERÜNK SZELLŐ LÉGY MÉLTÓ A NEVEDRE!!!-menekült
Hát nem tudom akartam én az 1 méterrel amikor ez a kerítést is átugratta (o.O)
Mindenesetre utánamentem és az egész farmot bejárva végre elkaptam.Ami annyit jelentett hogy sikerült lóhátról tarkónvágnom...
-Na ennyivel megúsztam,viszont nekem mennem kell.Tom látni akar.-nézte meg a telefonját
-Persze,majd én lenyergelem Szellőt.-szálltam le
-Ok köszi.-csókolt meg,majd elhajtott


~Ciara

-Nathan úgy érzem ma agyon foglak verni.-dörzsöltem a szemem
-Igen én is szeretlek.-húzta magára a takarót
-Bocsi megérzés.-tettem a fejem a hasára
-És egyebet érzel ami esetleg a végemet jelzi?-motyogta
-Nem...De nem fulladsz meg a takaró alatt?-ültem rá
-A-a.És megtennéd hogy egy kicsit feljebb vagy lejjebb ülsz?Ugyanis a mogyimon tehénkedsz.-még mindig a takaró alól...
-Fúj!-ugrottam feljebb
-Üh...Megfullasztani se kell.-szorult egy kicsit össze
-Ennyire azért nem vagyok nehéz!-vágtam be a durcit
-De annyira igen ha ugrálsz rajtam az nem túl kellemes.-kuncogott
-Attól függ hova érted.
-És még én vagyok perverz??-ült fel hirtelen "WTF?!" fejjel
-Igen mondjuk ezen én is meglepődtem hogy ezt mondtam,de akár a teherbírásra is gondolhattam volna.-mondtam gyorsan
-Ahha...-dőlt vissza
-Ne  kéne felkelni?-dőltem rá
-Nem.
-Helyes válasz.
-Mrs.Sid-kuncogott
-Azért annyira nem vagyok lusta!És ezt most vedd ütésnek.-tettem a tenyerem az arcára
-Aucs...
-Akarod hogy tényleg fájjon??
-Szeretlek!-mentette magát
-Na azért.-pusziltam meg-Na viszont én felkelek.-tettem is úgy
-Áh nemár így fázom...Hé hol a takaró?-fordult hasra
-Nálam.
-Aaaaaaaaaaaaad ide!-nyögte
-Neeeeeeeeeem.-válaszoltam vissza
-Not Nisley!
-Ez van.
-MMMMMMMMM......-próbáld felkelni...
-Nathan ne mert le-*puff*-esel...-csaptam a homlokomra
-Csak ellenőrzöm a padlót!!Ahham,igen,jó kemény,asszem bele is tört az orrom...
Hát ahogyan a föld összenyomta a pofáját olyan volt a hangja mint Tunyacsápnak...
-Na de kedves "Ellenőrzöm a padlót" ideje felkelni.-böktem meg a lábammal
-Áh...Bár belegondolva elég kényelmes...-mocorgott egy kicsit
-Hát jó.-vontam meg a vállam
És szépen ráültem a hátára.
-Ezzel speciál mit akartál elérni?-emelte fel a fejét
-Le akartam ülni.-megint vállvonás
-Ahha...És miért pont rám?
-Mert a hátad kényelmesebb mint a föld?Esetleg?
-Mmm...Fo-illetve...
-Nathan...-vágtam dühös fejet
-Inkább megkímélem az életem.-badpokerface
-Szerencséd...
-De most már a padló nem kényelmes szóval.-emelkedett
-Nathan!-sikítottam
Úgyis ő négy kéz-láb,én meg a hátán...
-Utoljára hat éves koromban voltam ilyen helyzetben az apukám hátán....NEM 18 ÉVESEN A PASIM HÁTÁN!
-Bocsi szivi ez most így jött.De ha már így vagyunk lemegyek a konyhába.-indult meg alattam
-Nathan állj meg!
-Minek?Úgysem vagy nehéz.
-De engem nem kell cipelni!Nem vagy te ló!Az maradjon Silver dolga.
-Most akkor őt helyettesítem!Egyébként sem "lovagoltattam" senkit se.
-Milyen megtisztelő hogy én vagyok az első...-pokerface-És kedves "ló vagyok egy napra" hogyan tervez lemenni a lépcsőn?-vontam fel az egyik szemöldököm
-Öm...Megvan!-döcögött a fürdőbe
Nem titkolom rohadt hülyén éreztem magam...Miért is?...
-Mit akarsz csinálni a szennyes tartó tetejével?-lepődtem meg
-Meglátod.-ment a lépcső felé
-Nem csodálom hogy Sid vagy még egy kábított állat is gyorsabban teszi a lábát!
-Örülj neki jobb lenne mint ha így döcögnék!-lépett kicsiket
Special majdnem elestem.
-Na jó...Á-á ácsi most meg mi a francot csinálsz??
-Kapaszkodj!
-NATHAN!!!!!!!!!
Éééééééés csúszás!
Sohasem értettem ez a marha hogyan állt meg négy kéz-láb azon a fedélen úgy hogy lefelé csúsztunk a lépcsőn,de megcsinálta!Én meg nem estem le!
-Nathan ha ez még egyszer megcsinálod nem leszel többé csődör!
-Nem volt a terveim közt.-ment a konyha felé-Megérkeztünk Milady.-ereszkedett le
-Hála az égnek!-szálltam le róla
És most a kutyapofa.
-Jézus mit szeretnél?-ijedt arc
-Mi az hogy a lovak kapnak nasit a munka után de én nem??-gyerekhang
-Jujj de cuki vagy!!-vigyorogtam-Jólvan,itt a tegnapi csokim.-dobtam neki
-Köszi!-vette a szájába
És elment...
Még mindig négykézláb....
Hát ha nem néztem rá úgy mint az elmebajosra akkor sehogy.Csináltam kettő csésze teát,majd megnéztem hogy a kedves paripám mit csinál.
-Ezt most komoly?-dőltem neki az ajtófélfának
Ugyanis szájjal akarta kibontani a csokit...
-Mi van a lovaknak sincs kezük!-motyogta még mindig az édességgel a szájába
-És te ló vagy?-bontottam ki neki
-Öm...
-Ne válaszolj...-legyintettem az égre a kezemmel és nekidobtam a végre műanyagmentes nasit-De mellékesen akkor így teát sem tudsz inni.-mosolyogtam gonoszan
-MI???-csámcsogta nagy szemekkel
-Bizony.-néztem rá gonoszan
-Megoldom!
És azzal ellépkedett mellettem.
-Még egy ekkora barmot.-néztem fel,majd utánamentem
Megoldotta!
Feltámaszkodott a székre,oldalra fordította a fejét,és a szájával megfogta a csésze kallantyúját,és letette a földre.Aztán fejével eltolta a széket,rámászott,kinyitotta a fiókot és kivett egy szívószált.Leugrott,és dicsően szürcsölte a teát.
-Kell egy ilyen ló...-bámultam rá nagy szemekkel és táltott szájal
-Elvégre nem használtam a kezem.-vigyorgott
-És akkor most egész nap a combközépemig akarsz érni?-néztem rá mint a tudjátok mire
-Persze ha megyek valahova akkor nem!Még hülyének néznek!-"Chh!"-fej
-Mert én nem...
-Hallottam!
-Bocsi direkt volt!-gyors vigyor majd repültem a kanapéra
Nem sokkal ő is utánam jött,és mint a kutya az ölembe tette a fejét és valahogyan úgy is feküdt
-Akkor most mi is vagy?
-Kutya-ló egybe!-vigyorgott csukott szemmel
-Nem lesz nehéz kitalálni melyik melyik.-néztem el lassan oldalra
-Viszket a hátam.
-De a kutyáknak a feje viszket!
-Waff!
-Jólvan de vadállat!-éééééés vakartam a hátát
-Áh...Már megértem a kutyákat.-lazult el
-Ne szokd meg!
-Uh egy kicsit feljebb!Igen egy kicsit balra...Nem a másik bal!Óóóóó igen ott!-terült el
-Hát te nagyon hülye vagy.-nevettem
-Waff!
-De ugye az arcomat nem fogod nyalogatni?
-Waff-waff.-mind a kettőnél egy szemöldökrántás
-Te korcs!-kuncogtam
-VAÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!!-vonyított
-ÓÓ most meg mi bajod??
-VAÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!
És befogtam a száját.
-Nathan menny a farkasok közé és ott vonyíts ne itt!
-De a kutyák is szoktak!
-DE AZOK KUTYÁK!!!!
-*Nyüsz-nyüsz*
-Igen...Te egy nagyon rossz kutya vagy.-sunyin nézés
Na itt a kölyökkutyapofa.
-...
-*szemek*
-...
-*szemek*
-Egye fene hülyéknek van teremtve a világ!-öleltem át a nyakát
-VAÚÚÚÚÚÚÚ!!!